Idézetek a pillanatról
Gyűjtögettem a perceket, mint mókus a mogyorót. Sokan így gondolnak az időre, fel akarják halmozni, ahelyett hogy próbálnák megélni.
Bármennyi közös időt szánt is nekünk a sors, egy percet sem akartam veszíteni belőle.
Aki nem képes minden múltat feledve a pillanat küszöbére telepedni, aki nem tud egy ponton - mint a győzelem istennője - szédülés és félelem nélkül megállni, az sosem fogja megtudni, mi a boldogság.
Élj úgy, mintha ma lenne az utolsó napod. Tanulj úgy, mintha örökké élnél.
A jelen az a pont, ahol az idő érintkezik az örökkévalósággal.
Balga ember az, aki a múlton vásítja fogait, mert a múlt megváltoztathatatlan gránittömb. Fogadd el a mai napot olyannak, amilyennek számodra adatott, ne verd fejedet a megmásíthatatlanba.
A józanságnak az az előnye, hogy az ember értékelni tudja azt, amije van. Képes élvezni a pillanatot.
Azt szeretném, ha az egész életem egyetlen őrült ötlet lenne.
A pillanatnak élni annyit jelent, mint elengedni a múltat és nem várni a jövőt. Tehát tudatosan élsz, annak tudatában, hogy minden pillanat ajándék.
Sohasem volt több kezdés, mint most van, Sem több ifjúság, vagy öregség, mint most van, Sem több tökély nem lesz soha, mint most van, Sem több ég vagy pokol, mint most van.
Legfőbb bajunk, hogy nem élünk a jelenben. Vagy a jövőn morfondírozunk, vagy a múltba tévedünk - a pillanatban sohasem vagyunk ott. Később még a közömbös percre is nosztalgiával emlékszünk vissza. A percet elszalasztjuk, nem örülünk neki. Mire örülnénk, a jelen múlt lesz, a kezünkből kifolyik. És folytatjuk, amit egész életünkben: az elszalasztott lehetőséget siratva szánalmasan nyavalygunk.
Sohasem jön el a mostaninál tökéletesebb pillanat.
Ha az emberek meggyőznék magukat arról, hogy mind közül a mai nap a legfontosabb, nagyobb eséllyel lehetnének boldogok.
Sokan elengedik az élet apró örömeit, miközben a nagy boldogságot várják.
Néha úgy érzi az ember, hogy túl gyorsan peregnek a dolgok körülötte. Annyira el vagyunk foglalva azzal, hogy előre tekintsünk, hogy meg sem állunk élvezni a pillanatot. Egyik nap suhan el a másik után. Az egész élet egy masszává mosódik össze. És gyakran valami nagy sorscsapás kell ahhoz, hogy a jelenre figyeljünk. Akkor aztán fölébredünk, és rájövünk, milyen marhaságokat csináltunk. De már késő, a kocka el van vetve.
Facebook
Pinterest