Idézetek a pillanatról
Becsüld a percet! Elmúlik hamar. Se a rút, se a szép nem tér vissza Többé ugyanazon alakban.
Bánat is érhet még, harag is, de borúra derű jön: minden felragyogó napod úgy vedd, mint az utolsót.
Ne rohanj és ne emészd magad, csak látogatóba jöttél ide, ezért állj meg, és érezd a virágok illatát!
Minden bölcs, kinek gondolatait megismernem sikerült, arra tanított, hogy élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben, mintha minden leírott mondatunk után a halál tenne pontot.
Az ember élete két részből áll. Az elsőben reménylünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre.
Rossz úton jár, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.
Minek piszkálni a holnapot, a jövő évet és távoli tekervényeit az életnek? Elégedjünk most meg azzal, ami van, melegedjünk tüzénél, amíg lehet, kaparjuk ki hamujából, ami édes és élvezhető, a többit pedig hagyjuk az enyészetnek, mert arra való.
Úgy tekints mindenre, mintha életedben először vagy utoljára látnád. Így földi léted megtelik gyönyörűséggel.
Üstökén ragadd meg a percet.
Add meg minden napnak az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen!
Facebook
Pinterest