Idézetek a bűnről
Amit tiltunk, abból bűn lesz. Ha holnaptól kezdve tilos lenne szemüveget viselni, a rövidlátók két héten belül a maffia hálójába kerülnének.
A bűn, ha sokan követik is el, nem lesz kisebb
Az eltévelyedések sokáig lappanganak az emberben. A bűnök előre elkészítik bennünk útjukat. Már bennünk lappanganak, mikor még ártatlannak és tisztának hisszük magunkat. Nem hibátlan az, akinek semmi sem terheli a lelkét.
A gyémánttól a legkisebb repedés becsének nagyobb részét veszi el ugyan, de a gyémánt csorbája mellett is drágakő marad. (...) Aki pusztán csak mint jó ember részesül megkülönböztetésben, egy bűn által egész értékét elveszti.
Az ember nem tudja mindig, mikor követ el megbocsáthatatlant, de azért él benne valami gyanú, ha megtette.
Bűn-e az, amit nem érez bűnnek valaki?
- Vannak, akik elfelejtik, hogy élet és halál kérdése a Jóistenre tartozik, és megölnek valakit, mert úgy ítélik, hogy ártalmas a civilizációra. - Örülök, hogy ezt mondja (...), bár végül is az Úristen is az emberek által hajtja végre az ítéleteit. - Az ilyen gondolkozás veszélyes lehet.
A legtöbb gyilkosság a pénz miatt történik. Vagy mondjuk úgy, anyagi haszon miatt. Aztán ott van a bosszú... vagy említhetném a szerelmet, a félelmet, a puszta, egyszerű gyűlöletet, a mások érdekében való cselekvést...
Tudom, hogy valakinek el kell jönnie, hogy elhozza a világnak a megváltó szót, el kell jönnie, mielőtt minden belefullad a bűnbe.
Az a baj, hogy manapság voltaképpen minden illegális, amit tesz az ember - ezért van örökösen bűntudata.
A bűn mögött ostorral ballag a bűnhődés.
Az emberölésre vagy más köztörvényes bűncselekményre a pszichológusok többféle magyarázatot is találhatnak, de a hazaárulásra, a kémkedésre nincs magyarázat. Ez a bűncselekmények között a legaljasabb, mert a kém a hazáját árulja el, a honfitársait, a dolgozó embereket, az ártatlan gyerekeket.
Hazudni nemhogy a Büntető Törvénykönyv, de még a Tízparancsolat szerint sem bűn.
Csak egy megbocsáthatatlan bűnt ismerek: ha rosszak vagyunk azokhoz, akiket ránk bíztak.
Bukott angyalokról már többször hallottunk a történelem során: bűnbe estek földi asszonyokkal, és kitaszították őket a mennyországból. Tiszta sor. Ám a démonok esendőségéről soha nem szólnak a krónikák. Mert a démonok alapvetően bukottak.
Hiszem, hogy bármit is teszünk az életünk során, akár jót, akár rosszat, azt végül mindig visszakapjuk valahogy. De a megátalkodott gonoszságot kamatostul.