Idézetek a bűnről
Azoknak a gaz papoknak mégis igazuk volna? Mennyit bűnöznek, s úgy látszik, az ő kiváltságuk, hogy ismerjék a bűn lélektanát!
Az utolsó szóig ismerned kell a szabályokat. És be is kell tartanod őket, hogy tudd, mikor és melyiket szegheted meg.
Az embernek csak az első lépést kell megtenni a züllés útján, a második lépés már természetszerűleg következik.
Hány gaztettet avattak egyetlen szóval erénnyé azzal, hogy nemzetinek nevezték!
Nemcsak azért öltem meg a halat, hogy kenyerem legyen, és hogy eladjam eleségnek (...). A dicsőségért öltem meg, és azért, mert halász vagyok. De szerettem, amíg élt, és azután is szerettem. Ha szeretjük, akkor nem bűn megölni. Vagy csak annál nagyobb bűn?
Áruló az, aki ott vesz búcsút, ahol az út sötétté válik.
Hány volt, ki más szivéből
Kiszíta a vért
Saját javára,
És nem lett büntetése!
S hány volt, ki más javáért
A vért kiontá
Saját szivéből,
S nem lett jutalma!
Az ember nem válhat tökéletessé száz év alatt sem, de korrupttá egy nap leforgása alatt is válhat
Néha az ember szándékosan ostoba, hogy megtehessen valamit, amit az okossága tilt.
Egyszer egy tucat barátomnak küldtem táviratot ezzel a szöveggel: "Menekülj - mindent lelepleztek". Mindannyian azonnal eltűntek.
Itt, hol a bűn az erény, harcok dúlják a világot, oly sok alakban lép fel a vétek.
Az ügy, amely bűnben fogant, nem győzhet soha.
Bárcsak az ártatlanság is kapna annyi védelmet, mint a bűn!
A bűntudat olyan, mint a viszkető kiütés: sosem múlik el egészen, mert arra készteti az embert, hogy foglalkozzon vele.
A szépség elfedheti bűneinket, de mélyen legbelül mind egyformák vagyunk.