Bölcsességek
Legyetek hűek a kis dolgokban, mert azokban rejlik erőtök.
A fiatalok nem biztos, hogy egoisták, ugyanúgy, ahogy az öregek nem biztos, hogy bölcsek. A megértés és a felszínesség nem az évekhez tartozik, hanem ahhoz az úthoz, melyet mindegyikünk végigjár.
Úgy viselkedj másokkal, ahogyan te is elvárod, hogy veled viselkedjenek.
Az egész munkának felét elvégezte az, aki hozzákezdett.
Meglátni a nagyban a nagyot sokkal könnyebb, mint felfedezni a kicsiben a páratlant.
Az ember ne mindig arra vágyjon, amije nincs. Hanem inkább abból hozza ki a legtöbbet, amije van.
Időt vesztegetni nem egy olyan súlyos dolog. (...) Az élet nem egy rohanás, hanem egy célbalövészet. Nem a megtakarított idő számít, hanem az a képesség, hogy a célba találjál.
Apám (...) két dologra tanított: az egyik, hogy elégedjem meg kevéssel, és minden erőmből segítsek másoknak; a másik pedig, hogy csináljam jó kedvvel azt, amit amúgy is csinálnom kell.
Az ember nem fordulhat nyugodt szívvel a jövő felé anélkül, hogy megértené és vállalná a múltat.
Ha átlépsz egy határt, és nem történik semmi, a határ elveszti a jelentését. Hasonló ez ahhoz a régi találós kérdéshez, hogy ha egy fa eldől egy erdőben, ad-e valami hangot, ha senki nincs a közelben, aki hallja.
Amikor az ember fiatal, hajlamos nagy jelentőséget tulajdonítani a bosszúnak s a dolgok jóvátételének, mintha egy cselekedettel semmissé lehetne tenni egy másikat. Az élet azonban nem így működik. Egy tett soha nem törölheti ki egy korábbinak a nyomait s következményeit. Annyit tehetünk, hogy előrefelé tekintve járjuk tovább utunkat, s a múlt becses emlékéveivel tesszük szebbé a reánk váró jövőt.
Ha azt akarod, hogy jó kiszolgálásban legyen részed, szolgáld ki magadat!
A figyelem és nagyrabecsülés éppúgy bizton követi az ékesszólást, ahogy a csodálat nyomában jár a szépségnek.
Az életünk egy hosszú könyv, lassan forgatjuk lapjait, és mindig csak előre nézünk, vajon mit hoz a titokzatos következő fejezet? Ha eljutunk a könyv utolsó oldalához, minden titok feltárul előttünk, nem érdekes többé. Kevés regényt akarunk az utolsó oldal után még egyszer végigolvasni, legfeljebb lapozgatunk benne, egyes fejezeteit, egyes részleteit kívánjuk újra átélni. De a részlet nem az egész, nem a teljes valóság. Öröm és bánat, mint a világosság és az árnyék, nyomon követik egymást.
Aki hibát akar találni, az az Édenben is talál.
Facebook
Pinterest