Idézetek a barátságról
Lehet, egy barátod elmegy - oly messzire, hogy tán soha nem látod viszont. És mégis, benned jelen lesz, örökké.
A barátommal minden gondunkat elmondjuk egymásnak. Sokszor semmit nem tehetünk, hogy megoldjunk bármit is. De tudjuk, hogy ott vagyunk egymásnak, lesve egymás szavát, s ennél több segítség nem is kell.
Sokunk ma a történelem bármely más korszakához képest erősebben függ a barátságtól, mely igazán értünk munkál, örömet hoz nekünk, melegséget kelt bennünk, s mely által úgy érezhetjük, tartozunk valahova.
A barátság, bizony, csak akkor az igazi, amikor két barát, noha tán szót sem váltanak egymással, örömét leli mégis az együttlétben.
Oly embert ismerni, kivel a távolság és a kimondatlan gondolatok ellenére is úgy érzed, megértitek egymást - e földet ez virágoskertté változtatja.
"Maradj még" - ez a legvarázslatosabb, mit barátod mondhat.
Ha - olykor egészen személyes - beszélgetéseink során ki is adott néha egy-egy információmorzsát a magánéletéről, igazából semmit sem tudtam arról, milyen ő. Megalkottunk egy kis világot, a saját kis szabályaival, és ebben a világban fal volt közöttünk, melyet nem léphettünk át, legfeljebb táncolhattunk rajta egy kicsit egy-egy pajkosabb napon.
Furcsa az élet. Ahogy összehoz két embert itt meg amott, mintha csak véletlen lenne, s aztán egymáshoz láncolja őket a barátság láthatatlan erejével.
Nem kell száz barátra szert tenned, csak legyenek igaz barátaid, akikkel százszor annyit tudsz törődni. Nem baj, ha csak egy van, de vele egy örökké tartó barátságon át törődhetsz.
Bokuwa TomodachigaSukunai c. film
A barátságnak az a lényege, hogy mindig ugyanolyan legyél a barátoddal... Az én barátom úgy fogadjon egy év múltán, egy év távollét után is, ahogy régen. A baráttal mindig ugyanúgy veszed föl a fonalat. A barát, akármi történt közben, az a barátod marad.
A helyzet az, hogy akikkel én barátkoznék, nem barátkoznak velem, akik pedig hajlandóak lennének barátkozni velem, azokhoz én nem ereszkedem le.
A nagy, időálló barátságok éppolyan ritkák, mint az egész életre szóló szerelmek. Az adottságoknak ugyanolyan különleges találkozása szükséges hozzá.
Ki törődjön az emberrel, ha nem a barátai, akik ismerik, és azért lettek a barátai, mert valamikor az adott fickóval egyformán gondolkodtak?
Az igazi barátságok soha nem romlanak meg. Csak néha leegyszerűsödnek, máskor viszont bonyolulttá válnak.
Egy igaz barát azt mondja, amit hallanunk kell, akkor is, ha az nem kellemes.