Idézetek a barátságról
Nincs jobb tükör a régi barátnál.
Azt mindig könnyű megállapítani, hogy kik a barátaink. Ők az egyetlenek, akik megmondják, mikor nézünk ki nevetségesen, mikor csapjuk be magunkat, vagy hogy mikor elég. De csak a legjobb barátok mondják meg az igazat, még akkor is, ha azzal megbántanak téged.
A szerelmi csalódás égető fájdalmára bizonyosan a barátok közelsége a leghatásosabb orvosság.
Néha már-már azt hiszem, nem érdemes senkivel sem összebarátkozni. Egy idő múlva úgyis elveszítünk mindenkit, és az a fájdalom ezerszer rosszabb, mint az előtte sajgó űr.
Emlékszel arra az estére, amikor megismerkedtünk, és örök barátságot "esküdtünk" a kertetekben? Azt az "esküt" meg is tartottuk, azt hiszem... soha nem esett köztünk egy hangos szó sem, de még csak össze sem zördültünk soha. Sosem felejtem el azt a borzongató érzést, ami elfogott, amikor megmondtad, hogy szeretsz. Egész gyermekkorom magányosan, szeretetre éhesen telt el. Csak most kezdek rájönni, milyen magányos, szeretet után sóvárgó lehetett a szívem. Senki sem törődött velem, senkinek sem voltam fontos. (...) És aztán találkoztam veled. Te nem is tudod, mit jelentett nekem a barátságod. Itt és most szeretném megköszönni, drágám, azt a szívből jövő, forró szeretetet, amit mindig is kaptam tőled.
Attól tartok, barátságon sokszor csupán egy bizalmas viszonyt értenek, aminek semmi köze az őszinte érzésekhez.
A jó barátok messze elkerülnek, olyanok ők, mint legtöbb jó barát, napraforgók, a nap felé mosolygók, s búval-teltnek mondnak jójszakát.
Igazi közösség csak ott jön létre, ahol az emberek rejtélyes módon szeretik egymást. Vagyis barátok. Minden érdeken, valláson, politikán, társadalmi helyzeten és világnézeten túl.
Elgondolkodó tekintettel úgy nézte Anne-t, mintha a lelke életkoránál idősebb lenne, de amikor Anne kedvesen rámosolygott, komolysága egy csapásra átadta a helyét egy ragyogó, egész lényét bevilágító mosolynak. A legszebb éppen az volt, hogy szívből jött, erőfeszítés vagy rejtett indíték nélkül, csupán a titkos egyéniségéből fakadt, mint egy ritka, finom, éles villanás. Bár egy szó sem hangzott el közöttük, ezzel a mosollyal (...) egy életre szóló barátság pecsételődött meg.
A barátok őszinték egymással, elsimítják minden vitájukat. Ha össze is kapnak, meg tudnak bocsátani. Egy igazi barát elássa a csatabárdot, mivel a barátság szent kötelék. A bizalomé.
Ebben a világban megszámlálhatatlanul sok rendes ember él. Csak rajtunk múlik, hogy barátaink legyenek.
Azt hiszed, nekem nem fáj? Fáj, és sokáig fájni fog. Aztán eljön majd az a pillanat is, amikor minden fájdalom nélkül azt fogjuk mondani, emlékszem, volt egyszer egy barátom.
Vannak furcsa barátságok: a két barát szüntelenül marakodik, egész életükben így élnek, de elválni mégsem tudnak.
FjodorMihajlovics Dosztojevszkij
Barátom csak az, akit szabadon választok magaménak.
Maga nem olyan számomra, mint egy átlagos barát. Maga sokat jelent nekem, nagyon sokat. (...) Maga az, aki megválaszolja a fel nem tett kérdéseimet.