Idézetek a barátságról
Ha szeretsz valakit és a barátja szeretnél lenni, előbb-utóbb úgyis rájön, mi az ábra. Állandóan keresni fogod, ha nem vagytok együtt, de nem azért, mert rokonszenvesnek találod vagy mert jól megvagytok együtt, hanem azért, mert szerelmes vagy belé és azt reméled, hogy egyszer csak ő is rájön: hogy te vagy neki az igazi.
Szemrehányást csak titokban tegyél a barátodnak, dicsérni viszont nyilvánosan dicsérd.
A jó barátok ismérve az, hogy ők élvezik, ha nekünk valami szar.
Jó barátokat nagyon nehéz találni, akik ott vannak neked akkor is, amikor tévedsz, de közben nem csak azt mondják, amit hallani akarsz. Azt is hajlandónak kell lenniük elmondani, amit hallanod kell. Ez az oka, hogy olyan nehéz megtalálni az igaz szerelmet. Mert a szerelem alapja a barátság, és a barátság nagyon, nagyon ritka.
Happy endings - Fuss el véle! c. film
Ha követnem kell az utamat, inkább megkockáztatom, hogy eláruljanak, mint hogy egyedül legyek.
A digitális fotó ugyan nem sárgul el, de a régi barátságok igen. Vajon mindenkivel így történik majd? Szétszéledünk érettségi után, és egyszer csak elfelejtjük egymást? Vajon elmúlik minden, ha végzünk? Vagy erősebb a barátságunk, mint az épület, ami összezár minket?
Időnként hihetetlenül rám tör a magány. Ilyenkor konkrétan azt élem meg, mintha egy komplett szakítás szerencsétlenebbül járt fele lennék. Fele. Valaminek - valakinek - a fele vagyok egyedül. Pedig nem is szakítás ez, hanem csak a legjobb barátomat veszítettem el. Mégis újra és újra átélem a szakítás fájdalmát.
A barátságot sokkal tartósabbnak gondolom, mint a szerelmet. Úgy látom, a szerelem csak biokémia egy aktuális célemberre kivetítve. Ez úgy hangzott, mintha még nem lettem volna szerelmes, ugye? Hát pedig voltam, és nem is kicsit, de kinőttem belőle.
A háromtagú barátság, mint bármely háromszög, nem egyszerű dolog. Mindenféle akadályok és csábítások merülnek fel: féltékenység, irigykedés, amelyek időnként apró, sőt megbocsátható aljasságokká, de mégiscsak aljasságokká fajulnak.
Hosszú időbe telik, mire az ember igaz barátjának mondhat valakit, a bizalom pedig csak lépésről lépésre alakul ki.
Ha tudjuk, hogy mit várjunk el egy barátságtól, és ha ezek az elvárások ésszerűek, akkor kevésbé valószínű, hogy csalódni fogunk.
Minél nagyobb a fizikai távolság két ember között, annál több időt, energiát és pénzt igényel az együtt töltött idő. A legbensőségesebb barátságok legyőzik ezt az akadályt, ám a legtöbb kapcsolatot már pusztán az erőfeszítések fölemésztik.
Számos barátság azért nem jut túl a kezdeti stádiumon, mert az egyik fél, vagy akár mindketten, félnek kimondani a kemény szavakat, ha a szeretet azt kívánja.
Egy meghitt barátságnak megvan a saját élete, s ez sokkal nagyszerűbb, mint két barát egymástól elkülönült élete.
Nincsenek egyszerű képletek a barátkozásra. Több kell a puszta jó modornál és egy egészséges énképnél ahhoz, hogy elnyerjük mások bizalmát. Szükséges egyensúly aközött, hogy mit adunk és mit kapunk.