Idézetek az ateizmusról
Nem hiszek Istenben és a tömegvallásokban. Talán egyszer majd megcáfolnak, de egyelőre semmiféle bizonyíték nincs a létezésére.
Nincs Isten. Mert ha lenne, akkor nem lenne tévedés.
Irigylem azokat, akiknek megadatott, hogy megtalálták az utat az Istenhez. Én próbáltam keresni sokszor, és nagyon kétségbeesetten, mégsem kaptam semmi jelet, vagy biztatást...
A hívőkkel folytatott vitában éppenséggel az a legmeglepőbb, hogy milyen ritka a meglepetés.
A hit pusztán a vallásos emberek kölcsönös felhatalmazásán alapul, hogy higgyenek, amikor a józan ész csődöt mond.
Persze, hogy ateista vagyok... (...) Nem hiszek a természet dualizmusában. Ugyanaz a törvény kormányoz minden lényt, s az emberből semmi több nem marad meg a halál után, mint a többi teremtményből. Lehet-e másként gondolkozni az intelligenciának bizonyos fokán?
Persze, rengeteg ember hisz Istenben. Azt is sokan elhitték, hogy a Föld lapos.
Mindenki ateistaként jön a világra, és a hit csupán a kitartó iskoláztatás eredménye, társadalmilag elfogadott, mint a tehéntej vagy a bilire szoktatás.
Ha ön lenne Szűz Mária, és valahol meg szeretne jelenni, komolyan egy olajtócsát választana a metróvágányok között?
Az ateista és a hívő közti különbség, hogy az ateista kész arra, hogy (megfelelő bizonyítékok hatására) megváltoztassa a véleményét; a hívő számára ez nem megengedett.
Az ateisták nem hisznek a halál utáni életben, helyette viszont hisznek a halál előttiben.
Az embereknek azt mondják, hogy eredendően rosszak vagy bűnösek, és az egyetlen módja, hogy jóvá váljanak, ha az életük feletti kontrollt átadják a vallásnak. Mivel semmi bizonyíték nincsen ezekre az állításokra, a vallás tulajdonképpen egy képzeletbeli problémát hoz létre, hogy aztán egy képzeletbeli megoldást adjon rá.
Ha nem tudod a választ egy kérdésre, az még nem ok arra, hogy egy tündérmesével próbáld megmagyarázni.
A komplexitás létezésének problémáját nem oldja meg egy istenség feltételezése, az csak egy új problémát generál. Ha minden összetett dolog egy intelligens teremtőt igényel, akkor miért ne lenne ugyanez igaz magára a teremtőre is? Egy összetett istenség nem igényel maga is egy még összetettebb teremtőt, és így tovább, a végtelenségig?
Egyedül az az érv is elég az Istenben való hit ellen, hogy nincs bizonyíték a létezésére. Egy ateistának nem kell ennél több indok, hogy miért nem hisz.