Tisztelet
Ha valakit nem tisztelsz, az nem találhat utat a lelkedhez. És bár úgy rossz, mint jó tettekkel is ki lehet vívni a tiszteletet, álszentséggel és képmutatással soha - az csak megvetést érdemel.
Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy mennyire tud bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat, miközben az idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt készen rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam. Ma ezt úgy hívom: tisztelet.
Soha még egyetlen embert sem tiszteltek azért, amit kapott. A tisztelet annak a jutalma, amit az ember ad.
Ha az embert nem tisztelik, akkor szinte szétveti a feszültség, szeretne kitörni, és fokról fokra elveszíti az önmaga iránt való tiszteletet is. Végül aztán már azon kezd el merengeni, hogy miért is született meg erre a világra.
Ha félünk valakitől, az nem jó. Azt tisztelheti az ember egy ideig, de csak tisztelheti, megszeretni nem tudja.
A tisztelet nagyon fontos, tisztelet nélkül csak emberek vagyunk, átlagemberek.
A tisztelet a barátság vezérelve, a világítótorony, mely az igaz barátság útját mutatja.
A tisztelet az önimádásnak egy civilizált formája: csak azt szoktuk tisztelni másban, amit önmagunkban értéknek tartunk.
A tisztelet egy olyan adó, amelyet semmiképpen meg nem vonhatunk, meg nem tagadhatunk a virtustól és az erkölcsi érdemtől - akár akarjuk, akár nem akarjuk.
Mindenki tiszteletre vágyik, férfi, nő, fekete vagy fehér. Ilyen az emberi természet.
Facebook
Pinterest