Tévedés
Megesik, hogy egy király téved. De megeshet az is, hogy soha nem derül ki, tévedett vagy sem.
A lónak négy lába van, mégis megbotlik.
A tévedés olyan, mint az eredendő bűn: velünk született és mindig velünk is marad, s csak folyamatos éberséggel korlátozhatjuk azt a kört, amelyen belül hat.
Ha csak akkor adsz tanácsot, amikor már biztos lehetsz abban, hogy igazad van, akkor nem adsz elégszer tanácsot.
Agyunk utálja, ha kiderül, hogy tévedett. (...) Megragad bármilyen apró bizonyítékmorzsát annak alátámasztására, amit amúgy is hiszünk, és lazán átlép azon a valószínűleg sokkal-sokkal nagyobb bizonyítékhalmon, ami arra utal, hogy talán mégis teljesen rossz nyomon járunk. Ez alapesetben megmagyarázza, miért szeretünk politikai nézeteinkkel nagyjából megegyező hírforrásból híreket fogyasztani.
A tények tények, és ha beigazolódik, hogy az ember tévedett, a kudarcot szerényen el kell tudni viselni, és más módon kell próbálkozni újra.
A hit, a kinyilatkoztatás, a hagyomány, a dogma, a tekintély és a szubjektív bizonyosság eksztatikus bűvölete egytől egyig magukban rejtik a tévedés lehetőségét, ezért ezekre mint a tudás forrására nem támaszkodhatunk.
Tévedni nem ugyanaz, mint kreatívnak lenni, de ha nem készülünk fel arra, hogy tévedhetünk, akkor soha egyetlen eredeti ötletünk sem lesz.
Legyünk nyitottak, tartsuk lehetségesnek azt, hogy másképp állnak a dolgok, mint ahogy gondoljuk! Olyan gyakran vagyunk bizonyosak valamiben, de bármiről legyen is szó, nem baj, ha olykor tévedünk.
A rossz gondolatok száma sokkal gyorsabban nő, mint a jó gondolatoké. És néha sokkal tovább tart felismerni, hogy valami téves, mint létrehozni valami téveset.
Elképzelhetem azt, hogy az igazság abszolút, de nem tudom elképzelni, hegy én vagy akárki más ezt az abszolút igazságot ismeri. Mi valamennyien tévedünk, valamennyiünknek igyekeznünk kell a helyes elhatározásokat keresni. Én bizony tudom, hogy a véleményemet sokszor meg kellett változtatnom. Nem állítom, hogy mindig igazam volt, és elképzelhetőnek tartom azt is, hogy most is tévedhetek. De ezen az alapon, azon a bizonytalan alapon, hogy tévedni emberi dolog, mégis emberi módon kell előrehaladnunk.
Nincs mindig igazunk, de nem mindig azért, mert tévedünk.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az orvostól az emberi élettel kapcsolatos nagyobb felelőssége miatt elvárható, hogy hibátlan legyen, hiszen ha en jogászként valamit elrontanék, legfeljebb értelmetlen lenne az érvelésem, kimaradna valami egy dokumentumból, de ha az orvos vág rossz helyen vagy ad rossz gyógyszert, az emberéletbe kerülhet. Ez igaz, de attól még az orvos nem lesz tévedhetetlen és hibamentes.
Facebook
Pinterest