Teve
Az a teve, amelyiknek nincs púpja, nyomorék, ezt a társai éppúgy csúfolják, mint az emberek a púpos embert.
Mikor a teve elfárad, és gyilkosan tűz a nap, s közel és távol sehol egy oázis, a halál maga a megváltás. Az élet körforgása. Tökéletes. Az életben a halál a legjobb, hiszen az élők csak akkor találnak nyugalmat.
Az ember először olyan, mint egy teve. Cipeli az élet sivatagán át kondicionáltsága és függőségei terhét. Orcája verejtékével keresi kenyerét. Utána az ember olyan, mint egy oroszlán. Lázad minden ellen és mindent a feje tetejére állít. Kilép a megszilárdult normákból, és szétfeszíti a határokat, ahol csak tudja, és rájön mindarra, ami nem megfelelő neki. Végül az ember olyan ártatlan, mint egy gyermek, de olyan bölcs, mint egy aggastyán. A saját maga által felismert játékszabályok önkéntes követése révén fokozatosan belenő egy "sikeres életbe", és ezzel egy mindent síkot felölelő függetlenségbe.
A régi vicc szerint a teve olyan ló, amelyet egy bizottság tervezett, ám szerintem ez nem igazán tisztességes a tevékkel szemben. Inkább olyanok, mintha egymással versengő egyetemi kutatócsoportok tervezték volna őket, s az egyes csoportok a teve különböző részeire kaptak volna kutatási ösztöndíjat. Technológiai szemszögből ugyanis a teve sokkal érdekesebb állat a lónál; az viszont igaz, hogy egészében véve ráfért volna egy koordináló kéz munkája.
Facebook
Pinterest