Szorongás
A rossz gondolatok kóbor macskaként visszajárnak, ha a figyelmeddel eteted őket, híznak, és egyre többen lesznek.
Ha megértem a szorongásom okát, akkor hatástalanná válik az életet megkeserítő lelki méreg.
A szorongás elrejti előled a lényeget, és azt tünteti fel fontosként, ami valójában jelentéktelen.
Sokszor magunkba záródunk, és akkor szabadon garázdálkodhat bennünk a szorongás. Ez olyan, mint egy börtön. Nem tudunk kilépni magunkból. De ha bele tudod képzelni magad annak a helyébe, akit szeretsz, akkor kiszabadulsz, feltárul előtted a világ.
Meg kellene tanulni szeretni egymást, jól szeretni egymást, és békén hagyni egymást, és akkor sokkal kevesebb szorongó ember lenne.
Szükségtelen olyasmi miatt nyugtalankodni, ami még nem történt meg. Arra gondolj, ami épp most történik! Szinte minden szorongás megfoghatatlan, a saját tudatod szüleménye.
A kert ugyanaz, mégis mindennap másnak tűnik. Különbség van a verőfényes és az esős napok között, és a lehullott levelek száma napról napra változik. A kert soha nem ugyanolyan egyik nap, mint a következőn. Azt mondjuk: "Minden nap új, és holnap is új lesz." Ugyanígy van ez az emberekkel is. Mai gondjaink a nappal együtt véget érnek. Holnap te is új leszel. Ezért nem kell nyugtalankodni.
Az este érkezésével az embert kegyetlen nyíltsággal mindig bekerítették a gondok. Igazán töprengeni, aggódni az éjszaka csöndjében lehet.
Rossz dolog félni. (...) Várni valamit, ami nem jön. És aztán mindennél jobb megszabadulni ettől a félelemtől.
Két rossz érzés van, a szorongás és a halálfélelem. A szorongás az, amikor az ember nem tudja, hogy mitől fél.
A szorongás megmagyarázhatatlan érzés. Ugyanolyan, mint a félelem. De ha valaki fél, az tudja, hogy mitől fél, ha pedig szorong, nem tudja, hogy mitől.
Annyira buta az ember! Ha a dolgok nem a számítása szerinti alakulnak, rosszul érzi magát, mert nem sikerült valami. Ha meg úgy alakulnak, ahogy várta, szintén rosszul érzi magát, mert félni kezd, hogy bármelyik pillanatban máshogy alakul, és a végén nem sikerül semmi.
A lelkünkben rejtegetett sebek fájnak a legjobban. Viszketnek és húzódnak, fölszakadnak, véreznek. Ahogy a kín és a szorongás gyarapszik az ember fejében, az még egy nyílt vágásnál is veszélyesebb.
Facebook
Pinterest