Színház
Mindegyik előadás premier tud lenni. Egy minimális változtatás az egészre hatással lehet, pont úgy, mint az életben.
Egy előadás akkor lesz igazán jó, ha a benne részt vevők ugyanarra tartanak, és ebben benne kell legyen az ügyelő, a világosító, a díszletes és az öltöztető is. Ha csak egyikük is másképp gondolja, már bukhat és borulhat minden. Amikor azonban ez egyben összeáll, az felemelő tud lenni.
A színháznak nem az a dolga, hogy az arcunkba tolja a hétköznapi valóságot. Erre van a tévé. A színház mitikus valóságot teremt, rendeltetése, hogy felemelje a nézőt és az alkotót.
Ha én ezt mondom, te meg azt mondod és vesszük a kettő átlagát, akkor valami átlagosat kapunk. A kompromisszum a színházművészetben nem vezet jóra, mert semmi markáns és felismerhető nem következik belőle.
A színház hullaház, ahol az életet deszkákra teszik, és a nézőket hívják azonosítani. Elhúzzák a függönyt, és elénk tárul az élet halotti maszkja, hideg és halvány, színészi festék.
Facebook
Pinterest