Nem szeretlek
Szerelmes vagyok beléd. (...)
- Azt hiszem, te vagy a világ legkedvesebb embere - de én nem vagyok beléd szerelmes.
- Majd teszek róla, hogy belém szeress.
- Az nem jó. Nem akarom, hogy tegyél róla. (...) Én jobban tudok gyűlölni, mint szeretni.
- Tudom (...), sosem fogod megérteni! Nem hiszed el nekem, hogy képtelen vagyok rá... fizikailag képtelen vagyok, éppúgy, mint ha azt kívánnád tőlem, repüljek, mint a pacsirta...
- Mire vagy képtelen? (...)
- Szeretni téged.
Kettőnk között semmilyen kémia sincs; egy periódusos rendszer választ el minket.
Már nem szeretlek, de még mindig veled küszködöm. Ezen az éghajlaton ritka az ilyen kemény tél, mint az idei. Mikor láttál utoljára havat? Hát ilyen vagy nekem. Te voltál a nem tipikus nő. Hány ilyen jut egy férfi életére? Egy? Kettő? Nem marasztallak, nem vagy különleges. Csak nekem voltál az.
Nem szeretsz, nem szeretlek,
És ez még csak a kezdet,
Ellenségnek éppen megteszed,
Nem szeretsz, nem szeretlek,
De valamit elmondok neked:
Ha követsz, a rémálmod leszek.
Szívem, mely egyre azt dobogta, Rád vár
s közönyt és hallgatást kapott cserébe,
számodra most is nyitva, de ne nézz be,
hisz odabent nem ég a régi láng már.
Ma minden apró árulásodat
jól látom, s hogy hibáztunk mind a ketten,
hányszor hazudtál s én hányszor tettettem,
még sincsen vád és nincsen bűntudat
s egyszerre értelmetlen és üres lett,
ami köztünk történt, hisz nem szeretlek.
Nem szeretlek... miért hazudnám,
Hitegetném magamat?
Ohajtlak, de nem szeretlek;
És a szívem majd megszakad.
Nem szeretlek már,
megindult a föld és csillag hull az égről,
de nem azért, mert csillaghullás van,
hanem mert lehullott homlokodról is egy
annyi magányos éjjelen szőtt glória:
a szerelmem.
Már csak elalvás előtt gondolok rád
nem szeretlek már hát nem is gyűlöllek
pedig tudom gyűlölnöm kellene
ha tudnám gyűlölni akit szerettem.
Dehogy szeretlek! Nem szeretlek.
Fénybe sem, árnyba sem követlek,
meg sem kövezlek, meg sem látlak,
látni sem, tudni sem kívánlak,
szavad is szólhat bárki másnak,
lényedből eltűnt a varázslat,
tán nem is volt, csak képzelődtem,
köd vagy! Maradj is köd a ködben.
Facebook
Pinterest