Nagy kérdések
Az igazság az, hogy fogalmunk sincs, mi volt velünk az élet előtt, és mi lesz az élet után. Honnan jöttünk? Passz. Hová megyünk? Passz. Miért vagyunk itt? Passz, öregem! Mi a jó? Passz. Mi a szép? Passz. Mi a helyes? Passz. Mi az igaz? Passz. Van-e Isten? Passz. És még sorolhatnám, világunk semmi egyéb, mint passz, passz, passz.
Egy kis kérdés vezet minden sikerhez. Minél többet fektet bele az ember ebbe a kérdésbe, annál erősebb lesz.
Lenni? vagy nem lenni? kérdések kérdése!
Melynek nehéz, kétes, szép a megfejtése.
Arra kérlek tiszta szívemből, hogy légy türelemmel szíved rejtelmei iránt, és igyekezz úgy szeretni a kérdéseket, akár a lezárt szobákat vagy az idegen nyelven írott titokzatos könyveket. Ne kutass olyan válaszok után, amelyeket nem kaphatsz meg, mert nem tudnál együtt élni velük. Az egyetlen cél, hogy megélj mindent. Élj hát most a kérdéseknek! S így fokozatosan, anélkül, hogy észrevennéd, egyre közelebb kerülsz ahhoz a távoli naphoz, amikor majd választ kapsz mindenre.
Az embernek igenis szüksége van mindenféle elfoglaltságra, akár fizikai, akár értelmi, akár érzelmi szinten, hogy mindenáron elkerülhesse a saját magával, az élettel, léte értelmével, a válaszok elviselhetetlen hiányával és a halállal kapcsolatos kérdéseit.
A nagy kérdés az, hogy a természet ugyanazoknak a törvényeknek engedelmeskedik-e, mint amelyeket elménk ki tud gondolni.
A történelem nagy kérdéseit nem határozatokkal, hanem vassal meg vérrel döntik el.
Az a nagy kérdés, hogyan váljunk a világ részévé anélkül, hogy föladnánk önmagunkat.
A művészet nagy kérdése az: akár a Louvre-ban, akár a kollégium falán lóg, hogy benned bármi megmozdul-e.
Látod-e magadat, évek múlása után, akit már nehéz szerelemmel szeretni? Bizony, ezek nagy kérdések. Nem az érzelem váltása a kérdés, hanem az, hogy amikor szerelmes vagy, mennyire mélyen látsz a másikba.
Még mindig nem sikerült válaszolnom a nagy kérdésre, melyre előttem sem válaszolt még senki: Mit akar a nő?
Álmodunk a reményről, változásról, tűzről, szeretetről, halálról, és egyszer csak bekövetkezik. Az álom valóra válik, és végül a válasz az élet nagy kérdéseire úgy bukkan fel, mint felkelő nap a hegyek mögül. Oly sok küzdelem, hogy az értelmét, a célját megleljük, végül egymásban találjuk meg azt. A közös átélt mesébe illő és evilági élmények. Alapvető emberi vágy, hogy megtaláljuk a hozzánk tartozókat, hogy kötődjünk, és hogy érezzük szívünk mélyén, hogy nem vagyunk egyedül.
Facebook
Pinterest