Lustaság
Aki nem dolgozik, ne is egyék.
Semmittevő kétféle van. Van, aki azért semmittevő, mert az akar lenni. Lustaságból. Hogy az milyen könnyű! Irigylem érte. De ott a másikfajta, aki önszánta ellenére semmittevő. Nem akarok mást, csak dolgozni. Csakhogy nem tudok. Rab vagyok, a szégyen, a kishitűség és a kudarcok rabja.
Isten a tétlenséget utálja a legjobban, tehát aki csak bámul a semmibe, és siratja az anyját vagy a pajtásait, az a kárhozatot keresi.
A semmittevés óráiban érnek meg a legnagyobb gondolatok. De csak azoknak, akik a tevékeny idejüket jól kihasználják.
Lusta ember az, aki jobban szereti a kényelmet, mint azokat a javakat, amelyeket a munkájával megszerezhetne.
A vágyaink hierarchiába vannak szervezve. Vannak fontos vágyak, kevésbé fontosak, és egyáltalán nem fontosak. Erre a hierarchiára nagyon kell vigyázni. Ha teljesítek egy magas szintű vágyat, és elhanyagolok egy kevésbé fontosat, akkor semmi baj. Felelős vagyok, minden rendben. De ha egy fontos vágyat elhanyagolok, mert egy kevésbé fontos vágyat teljesítek, azt hanyagságnak hívják.
Ne fusson, ha sétálhat! Ne sétáljon, ha megállhat! Ne álljon, ha leülhet! Ne üljön, ha lefekhet! Ne csak feküdjön, ha alhat is!
Ez vonatkozik az emberekre is: sokat elmond a személyiségükről, ha lusták gondozni a külsejüket.
Abból áll az élet, hogy letagadjuk, elködösítjük és magunknak se valljuk be, hogy voltaképpen nem csinálunk semmit.
Ha választhatom, hogy véghez vigyek valamit, vagy csak lustálkodjak, a lustálkodást választom. Semmi kétség.
Aki kíméli magát, a gyengeségbe hal bele.
Facebook
Pinterest