Liberalizmus
Ha lenni kell valaminek, hát liberális lennék, mert a konzervatívok szélhámosok.
Mindenkinek joga van annyira (...) normasértőnek vagy akár romlottnak lenni, amennyire csak akar - amíg nem árt vele senki másnak.
Az a liberális, aki ezt is eltűri, meg azt is eltűri, nem pedig az, aki előírja, hogy a dolgoknak milyennek kell lenniük.
Nemcsak a politikában, de a tudományok országában is vannak tévtanok, előítéletek, melyek útját állják a valódi fejlődésnek; de itt, mint ott, vannak elszánt akaratú bajnokok is, kik elegendő erőt éreznek magukban, megküzdeni a tévtanok makacsságával, és szembenézni az előítéletek sötét felhőiből czikázó villámokkal. Ezek a politikában szabadelvűeknek, a tudományban materialistáknak nevezik magukat.
Minél több liberális demokrácia van a világon, annál nagyobb biztonságban vagyunk mindannyian. Soha ne mondd, hogy soha, mert ez veszélyes szó minden érvelésben, de azt bizton állíthatjuk, hogy az egészséges demokráciák szinte soha nem indítanak háborút egymás ellen. Az a fajta politika, amely még több demokrácia megalakulását és sikerét támogatja, hosszú távon növeli a nemzetbiztonságot.
A konzervatívnak nem ellentéte a liberális, ez olyan, mintha azt mondanánk: az emberek kétfélék, vagy nők vagy magasak.
Mindössze 20 év kell ahhoz, hogy a liberálisból konzervatív legyen anélkül, hogy egyetlen véleményén is változtatnia kelljen.
A politikában az együttélésre a legerősebb akaratot a liberális demokrácia tanúsította. A liberalizmus az a politikai jogelv, mely szerint a közhatalom, noha mindenható, mérsékli magát, és még a tulajdon kárára is, gondoskodik arról, hogy az államban, melyet kormányoz, teret engedjen azoknak, akik nem hozzá, vagyis az erősebbhez, a többséghez hasonlóan gondolkodnak és éreznek. A liberalizmus (...) a legmagasabb rendű nagylelkűség... Úgy határoz, hogy együtt él az ellenséggel, sőt együtt él a gyenge ellenséggel. Valószínűtlennek látszott, hogy az emberiség ily kitűnő, ily különös, ily elegáns, ily merész, ily természetellenes dolgot elfogadjon. Ezért nem csoda, ha ugyanez az emberiség hamarosan elszánja magát arra, hogy túladjon ezen az elven... Együtt élni az ellenséggel! Az ellenzékkel kormányozni! Nem érthetetlen már ez a finomság? Semmi sem vádolja világosabban a jelent, mint az, hogy mindinkább csökken az olyan országok száma, ahol még van ellenzék. Majdnem mindenütt a homogén tömeg nehezedik a közhatalomra és elnyom, megsemmisít minden ellenzéki csoportot. A tömeg (...), nem kíván együttmaradni azzal, ami nem ő. Halálosan gyűlöl mindent, ami tőle különbözik.
Rendkívül befogadó és liberális vagyok, mindenki éljen úgy, ahogy akar. Például én is.
Én szeretem a liberalizmust meg a korszerűséget, és szeretem hallgatni az okos beszédet, de előrebocsátom: csak férfiak szájából.
Sokszor nehezebb liberálisnak maradni, mint zsarnoknak lenni. A zsarnoknak legalább ritkán akadnak kételyei.
Facebook
Pinterest