Káromkodás
Amit mondok, én vagyok, rossz szavakat nem hagyok kicsusszanni a számon, az előzőt szánom-bánom.
Nagyon furának tartom, és rettenetesen képmutatónak, hogy valaki szerint, aki csúnyán beszél, akkor csúnya ember is. Ezzel az erővel, aki nem beszél semmiről, az üres.
A káromkodások hidegek. A káromkodáshoz nem kell dália, nem kell kenyér, se alma, se nyár. Nem szagolgatásra, nem is evésre valók. Örvénylésre és leülepedésre valók a káromkodások, rövid tombolásra és hosszú mozdulatlanságra. A halánték lüktetését lefelé pumpálják, a csuklóba, a tompa szívdobbanást pedig föl, a fülbe. A káromkodások hergelik és fojtogatják egymást. Ha a káromkodás megtörik, akkor soha nem is létezett.
Furcsa dolog a káromkodás, ha komolyan megy. A test is kiizzadja az ártalmas nedveket, a lélek is kiizzadja az ártalmas indulatokat. A léleknek ez az izzadása a káromkodás. Közel áll az átokhoz, de mégse az. A hajdankor nagy népei tudtak átkozni, de nem tudtak káromkodni. Homér látta vak szemével az átok istenét, s nőalaknak látta. A káromkodás őelőtte bizonyára férfialakú isten lett volna. Az egyház is százféle átkot ismer, de káromkodást nem ismer. Az átok egyházi intézmény, a káromkodás vétek. A pokol és a tisztítótűz is átok. Akiket Dante itt talált, azoknak csak jajgatását és fogcsikorgatását hallotta. Aki csak jajgatni és fogcsikorgatni tud: annak irtóztató büntetés a pokol. A magyar ember nemigen fél a pokoltól, mert ő ott is huszárosan kikáromkodja magát, s tudja, hogy ezáltal nagyot könnyít lelkén. Az ördög, ha káromkodni tudna, nem vinne el annyi embert. Mert akit jól összeszidna: annak aztán békét hagyna. Csúnya dolog a káromkodás, de íme, haszna is van.
Káromkodj, ha jónak látod, szidd az embert és a világot, ha szitkod szép: élvezem. De hogy itt, e földi honba bárkinek hibája volna: senkinek el nem hiszem.
Mint a dajka a gyermekeket énekléssel, úgy az ördög az ember lelkiismeretét káromkodással szokta elaltatni.
Mindig is úgy vélekedtem, hogy a szitkozódás az intelligencia hiányának leplezése.
A magyaroknak nagyszerű érzékük van hozzá, hogy a nemes, szent dolgokat használják trágárságokra.
Nem nagyon érdekel a vallás, legföljebb akkor jön jól, ha káromkodni kell meg kegyelemért esdekelni.
Én már mindenről leszoktam, tényleg rendes embernek gondolom magam, de a káromkodást nem adom!
Facebook
Pinterest