Igazi társ
A nap eljön. Amikor az értéket értékelnéd. Az igazit. Amikor nem az lesz a fontos, hogy a másik mivel érkezik. Csak az, hogy mit hoz. Nem a pénztárcájában, nem ékszerdobozban. Hanem belül. Amikor nem az lesz a fontos, hogy mije van. Hogy van-e autója, háza, bankbetétje. Hanem az, hogy van-e szíve. Amikor nem azt nézed, hogy el tud-e vinni utazni. Hanem az, hogy szárnyalhatsz vele. Amikor nem az számít, hogy aranykalitkába zár téged. Hanem az, hogy a szívébe. Amikor nem az lesz a fontos, hogy ki nézi szépségedet. Hanem az, hogy ki lát téged. Amikor tudni fogod, ki az, aki önmagadért szeret. Igen, a nap eljön. De vajon téged itt talál-e még?
Az igazi társat nem találjuk, hanem jön. Ha jön... nem minden sorsban van találkozás.
A saját szebb és valódi arcunkért meg kell harcolni. Önmagunk fölfedezése a legnagyobb háborúsággal jár, s a legnagyobb áldozatot is követeli. És igazi társunk az, aki ebben segít.
De milyen csodálatos lenne, ha egy igazi társ feküdne mellette, és átölelné nappal, szeretné, magához szorítaná, és azt mondaná, hogy nemcsak azért értékes, amit a teste ad, hanem azért is, amilyen érzéseket az ő szívében kelt életre.
Sose voltak barátaim, legalábbis nem közeliek. Talán ezért olvasok olyan sokat. A könyvek az igazi társaim.
A természet egyértelműen megmutatja, ki az igazi társad, kit válassz a hitvesedül. Ezért vonzódtunk, vonzódunk egymáshoz olyan nagyon, jobban, mint amennyire az emberek vonzódhatnak egymáshoz.
Az embernek öregségére csak egy igazi társa marad: férjnek a felesége, feleségnek a férje.
Facebook
Pinterest