Harag természete
A harag rossz tanácsadó!
Mi magunk kapaszkodunk az indulatainkba, érzéseink szinte lehorgonyoznak minket. A haragnak drámai hatása van, indulatot szít, energiát csihol, meghatároz egy kapcsolatot. Azzal a tudattalan félelemmel is megbéklyóz, hogy hátha elszalasztunk valamit, amikor elhárítjuk magunktól.
A harag különféle megnyilvánulásai közt nemigen teszünk különbséget, holott létezik könnyű, szinte ártatlan harag, amely természetünk hevességéből táplálkozik, és létezik bűnös harag is, amely tulajdonképpen a gőg dühe.
A harag gyakran egy életre szól. A hitelességet ugyanis legalább olyan nehéz visszaszerezni, mint hitelt kapni a banktól, ha az előző hitel részleteit nem fizettük ki.
A harag, ha lehet, még veszedelmesebb, mint a szeretet; ezt a kettőt csak azok engedhetik meg maguknak, akik teljes biztonságban tudják magukat.
A harag és a düh erőt ad ugyan a testnek, de elernyeszti a szellem izmait, s az elménk minden próbálkozását legyengíti és hatástalanná teszi.
A bosszúvágy és a harag nem mindig jó tanácsadó. Ha a düh elborítja az agyadat, nem tudsz tisztán gondolkodni, és akkor sebezhető vagy.
A haraghoz és a nehezteléshez való görcsös ragaszkodás állandó stresszben tart, ami a szívet éppúgy károsítja, mint a lelket.
A harag nem rossz (...). Emberi. És különben is, csak mert valaki ingerült lesz, az még nem jelenti azt, hogy az is marad.
A harag nagyon megnehezíti a kín oldását: nem lehet egyszerre izzón gyűlölni, és együttérzéssel tekinteni önmagunkra.
A harag rossz tanácsadó. Ha felvállalod a harcot a médiával, biztos, hogy te veszítesz, és még a hidat is felégeted.
A harag és csalódottság akkor üti fel a fejét, amikor az ember elhiszi, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak.
A harag mindig félelemből fakad, a félelem pedig abból, hogy attól félünk, elveszítünk valamit.
A haragtól való szabadulás leghatékonyabb módja a beismerés; a legrosszabb pedig az elfojtás.
A béke arra való, hogy az ellenfelek elfelejtsék haragjukat. A harag átmenet, a béke állandó.
Facebook
Pinterest