Gyűlölet
A gyűlölködő ember, (...) az boldogtalan. Aki nem gyűlölködik, aki el tudja fogadni, meg tudja szeretni az embereket (...), az nem lesz boldogtalan, és nem lesz magányos.
Fáj az, ha gyűlölni kell valakit; egészen beteg lesz tőle a szív.
Ha az emberek gyűlölni akarják egymást, akkor képesek arra, hogy a legnemesebb szándékot is a rontás szellemében tudják felhasználni.
A gyűlölet még soha nem oldott meg semmit. A nyugalom igen.
A gyűlölet nemcsak vakká és süketté, hanem hihetetlenül ostobává is tesz.
A szerelem kiszolgáltatottá tesz mindenkit, de a gyűlölet még kiszolgáltatottabbá.
Úgy tanuljuk a gyűlöletet, de ha ezt meg tudjuk tanulni, akkor ugyanúgy a szeretetet is.
A történelem csak kifogások tárháza. Ha a nemzetek a múltba révednek, már azelőtt gyűlölködni fognak, hogy egymás szemébe néznének. Ebből nem lesz béke!
Van, akinek nem keresem a társaságát, mert pazarlásnak tartanám azt az időt, amit vele töltenék. A gyűlölet nagyon erős szó. És túl intenzív érzés. A valódi gyűlölet óriási energiákat emészt föl, nagy luxusa az életnek. Inkább távolságot szoktam tartani, de azt sem helyektől, csak emberektől. A helyek önmagukban mindig ártatlanok.
Akinek a szíve tele van gyűlölettel, annak kevés helye marad a szeretetre. A démonjaid a gyűlöletből táplálkoznak.
A gyűlölet (...) akkor a legerősebb, ha elfelejtik, hogy eredetileg miért kezdték el. (...) És mert elfelejtették az okot, azt hiszik, hogy ez a gyűlölet öröktől fogva való.
Ha az ember gyűlöl valakit, vagy fél tőle, (...) az a valaki szinte, mint valami kísértet üldözi az embert.