Győzelem
Néha egy napot győztesként kell befejezni. Talán ez kell a bátorsághoz, hogy a következővel szembenézz.
Az igazi győzelem nem azt jelenti, hogy legyőzöl valakit, aki erősebb nálad, hanem hogy megvédesz valakit, aki fontos a számodra.
Háborút nem nyerhetsz meg félig. Nincsenek félig vesztesek, vagy félig győztesek, mindent bele kell adnod.
Az, aki nyer a játékban, nyer az életben is; mindkettőben ugyanazok a tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy az ember biztosítsa a felsőbbrendűségét.
A játékban nem az számít, hogy ki nyer vagy ki veszít. Nézzük például a bújócskát. Hogyan tud az nyerni, aki elbújt? Hogy nem találják meg? (...) Egyszer bújócskáztam a nagymamámmal, bár ő állítólag erről nem tudott (...). 3 napot töltöttem a fáskamrában, amikor rájöttem, hogy nem éri meg mindenáron nyerni. Szóval előjöttem és veszítettem. Nagyon fontos lecke volt.
Minden olyan alkalommal, amikor valaki nyer, ez csakis azért lehetséges, mert valaki kicsivel korábban veszített.
Minden diadal teher a győztes vállán, és megnehezíti számára, hogy teljes erővel a további fejlődésére koncentráljon. Eközben a vesztes tisztában van vele, hogy hibát követett el, hogy valami félresikerült, és keményen dolgozik azon, hogy legközelebb jobban teljesítsen. A boldog győztes általában azt feltételezi, hogy pusztán a saját kiválósága révén nyerhetett. Ezzel szemben a valóság az, hogy általában az a játékos nyer, aki az utolsó előtti hibát vétette. Tehát roppant önfegyelem szükséges ahhoz, hogy győztesként ne essünk az említett hibába és képesek legyünk levonni a tanulságokat diadalainkból.
Aki bátor, az az erős.
Aki erős, könnyen is győz,
S aki győzve megy előre,
A halál is megfut tőle!
Ahhoz, hogy valaki győzzön, másnak veszíteni kell. Ahhoz, hogy valaki győzzön, kell az is, hogy korábban elveszítsen valamit.
Facebook
Pinterest