Gyógyulni akarás
A gyógyuláshoz kevés az a terapeuta, aki rajtam segített, vagy az orvosom, vagy a természetgyógyászom, hiszen az adott beteg is legalább ugyanannyira kell hozzá. A hozzáállása, a hajlandósága, az elszántsága és a megértésre, az elfogadásra való képessége.
Ne várjátok, hogy ugyanaz az orvos vagy ugyanaz a lelki terapeuta, netalán ugyanaz az alternatív szer ugyanúgy képes működni másnál, mint nálam. Nem tesz csodát sem az én orvosom, sem az én terapeutám, sem azok a szerek, amiket beszedtem. A gyógyulás elsősorban rajtunk múlik, ezt pedig úgy értem, hogy a legeslegjobban mi kellünk hozzá.
Általában rajtunk múlik, hogy hagyjuk-e magunkat meggyógyítani, még ha az orvosok sokszor úgy is tesznek, mintha ehhez nem sok közünk volna.
Ha a beteg nem képes önmaga legfőbb gyógyítóját felismerni önmagában, akkor hiába is bízik a gyógyszerekben. Ha pedig felismerte, akkor bármely kívülről kapott szer csodaszerként fog hatni, még a végzetesnek gondolt bajokra is.
A betegség mindig hagy egy kis reményt. Valaki mindig akad, aki kigyógyul. Ezerből egy.