Gyávaság
A királynak nemcsak hatalmasnak, hanem okosnak, bátornak is kell lennie. Mert mit ér az óriás termete, ha egyszer gyáva?
A hatalomnak nagy titka ebben áll: tudni, hogy mások még gyávábbak, mint mi.
Egy esztendei boldogságért sem érdemes egy percig gyávának és képmutatónak lenni.
A semlegesség legtöbbször nem más, csak egy enyhébb kifejezés a gyávaságra.
Mi a különbség a hős és a gyáva között? Semmi. Mindketten ugyanazt érzik belül: félnek a haláltól és a fájdalomtól. Amit a hős tesz, az teszi hőssé. És amit a másik nem tesz meg, teszi gyávává.
Kiabálni, azt tudok. (...) A gyáva ember túlélésének művészete alapvetően abból áll, hogy nem szabad kimutatni a gyávaságot. Végig kell tudni hepciáskodni a veszélyes szituációkat, és ebben nagy segítség a hatékony kiabálás.
Mindig az volt a véleményem, hogy ha már gyávának születtél, hát abban kell kitűnni. Apám mindig is arra intett, hogy mindenben jeleskedjünk. A gyávaságban jeleskedni azt jelenti, hogy gyorsan valljunk szégyent. Ha el akarsz szaladni, indulj előbb, mégpedig abba az irányba, amerre éppen nézel.
A bátrak megbuknak evolúcióból. A gyávák a túlélők. A mi gyerekeink még gyávábbak lesznek, mint mi. (...) A kölykeink törikönyvei nem a szerencsétlen hősökről fognak szólni, hanem a mindent túlélő gyávákról. A leggyávábbak lesznek a vezetőink. Ők majd tőlünk félnek, mi meg tőlük.
Facebook
Pinterest