Gazdasági válság
A tipikus mai ember - háztulajdonos, befektető, politikus, egyetemi adminisztrátor vagy bárki más - különösebb következmények nélkül képes folytatni pazarló életmódját mindaddig, amíg a gazdaság állapota rendben van. Így aztán elfeledkezik arról, hogy a körülmények változhatnak, és nem mindig látjuk előre, hogy legközelebb mikor fognak megváltozni. Így amikor tényleg megváltoznak, már úgy hozzá vagyunk szokva a környezetünknek túl sokba kerülő életmódunkhoz, hogy a teljes csőd alternatívájaként az olcsóbb megoldásokat nem fogadjuk el.
Minden válságban a közepes gazdaságok mennek tönkre. A fejlettek kivédik, a fejletlenek észre sem veszik.
A gazdasági világválságon a fejlettek óriási áldozatok árán túl fognak vergődni, de a közepesen fejlett világ - the rest of the world - meredeken hullik a feneketlen sötétségbe. Ahol intelligensen kezelik a vírust és a válságot, ott a veszteséget minimalizálni lehet. Ilyen ország nagyon kevés van. Az eddig is tágra nyílt olló a fejlettek és a finomkodva fejlődőknek nevezettek között exponenciálisan tovább nyílik. (...) A földkerekség teljes politikai és gazdasági szisztémája leszerepelt. Elő szokott fordulni ilyesmi, ilyenkor a szélsőségesen irracionális hit segít, mint például kétezer évvel ezelőtt a kereszténység. Az ember, ez a vallásos vadállat, az objektíve megoldhatatlan problémákat radikálisan új vakhittel szokta orvosolni.
Nem akarjuk, hogy minden visszatérjen a szokásos üzleti életbe, mert a szokásos üzlet vezetett minket a válsághoz.
A koronaválság felfedte, hogy a mélyben a válságok egész láncolatával nézünk szembe, melyek közül mindegyik potenciálisan nagyságrenddel veszélyesebb, mint a koronavírus: a gazdasági értékképzés válsága, új civilizációs betegségek válsága, a demokrácia válsága és a klímaválság. A jövőre nyíló ablakot ugyanakkor nem lehet becsukni.
Számos lehetséges pálya áll előttünk, ezekből azután az egyik bekövetkezik, a többi pedig "így is lehetett volna". Akinek tuti tippje van a jövőről, megjátszhatja azt, de még ha bejönne is, ne áltasson másokat azzal, hogy szép egyenes vonal húzható a jelenből a jövőbe. A világ nem ilyen. A következő napok valósága azért jön el, mert a megelőző napokban valakik valamiként döntöttek, avagy éppenséggel nem döntésükkel segítették bekövetkezni azt a bizonyos valamit, ami majd bekerül a történelemkönyvekbe.
A krízis nem rendkívüli malőr, hanem része, sőt gyakran következménye az emberi nem ténykedésének. Az úgynevezett zavartalan fejlődés az a szakasz, amely alatt a növekedés, haladás kifejleszti a szakaszt megtörő zavarokat.
Válságok jönnek, néha a természet felől nagy hirtelenséggel, főleg pedig korábbi emberi döntések (meg azok halogatásai) nyomán. A világ meg olyan lesz, amilyen.
A demokratikus szerkezet a legtörékenyebb, a társadalmak a válság hatására az erőskezű diktátorhoz vonzódnak.
A rossz cégeket tönkreteszi a válság. A jó cégek túlélik. A kiváló cégek jobban teljesítenek általa.
Európa szomorú és fáradt, pénzügyi nehézségek, gazdasági válság, munkanélküliség, általános rosszkedv, és a tetejében rakéták állnak készenlétben a testén, mint a kiálló tűk, amelyeket egy babafigurába szurkál rontás céljából a vudu varázsló.
A hanyatlás ragályos, minden egyes vállalkozás bukása további bukásokat jelez előre.
A közgazdászok az elmúlt három válságból hetet előre pontosan megjósoltak, azaz a közgazdaságtan korántsem haszontalan tudomány. A fele pedig egyenesen hasznos - a baj csak az, hogy a közgazdászok soha nem tudnak megegyezni abban, melyik fele.
Facebook
Pinterest