Főzés
A csirke unalmas (...). A séfek olyan ételnek tekintik, amit azok választanak, akiknek nincs fantáziájuk.
A főzés voltaképpen szeretetteljes és önzetlen tevékenység, ami a szakács számára is örömmé válik a hozzáértő vendég révén.
A főzés egyik titkát és egyben örömét jelenti megtanulni kijavítani valamit, amit elrontottunk, és az egyik lecke az, hogy derűsen viseljük el azt is, ha már egyáltalában nem lehet kijavítani.
A főzés megspórolja számunkra a "lebontási energia" első adagját, amit máskülönben a gyomornak kellene bevetnie, és ezzel emésztésbizniszünk kiszervezett részlegévé válik.
A főzésben (...) van valami varázslat: a hozzávalók megválasztásában, a keverésben, a reszelésben, az olvasztásban, a töltésben, az ízesítésben, a régi könyvekből merített receptekben, a hagyományos háztartási eszközökben. Itt van például a mozsár, amelyben anyám háziasabb célokra törte meg a tömjént, és fűszereinek, aromáinak bonyolult árnyalatait földhözragadtabb, érzékibb varázslatnak rendelte alá. Engem részben az egész műveletsor mulandósága bűvöl el; mennyi szeretetteljes előkészület, mennyi művészi tudás és tapasztalat szorul egy pillanatokig tartó élvezetbe, amelyet a maga teljességében mindig csak a kevesek méltányolnak.
Annak, hogy ne tapadjanak össze a rizsszemek főzés közben, az a titka, hogy egyenként kell megfőzni őket.