Félelem a jövőtől
A félelem onnan jön, hogy megpróbálunk a jövőbe látni (...). Ha tudod, mire számíthatsz, nem félsz.
Ha állandóan a jövő miatt aggódsz, sosem fogod élvezni a jelent!
A legtöbb félelmünk a jövőhöz kötődik, vagyis nem kapcsolódik a jelen realitásához. Ilyenkor mindig megkérdezem: miért pazarolunk értékes perceket a jelenből valamire, ami nem is biztos, hogy bekövetkezik? Miért kötünk ehhez a fikcióhoz érzéseket? Ez azért van, mert nem a jelenben élünk. Elfelejtettünk jelen lenni a saját életünkben. Vagy a múlton rágódunk, vagy a jövőtől szorongunk. A félelem kezelésének egyik legfontosabb kulcsa pedig az, hogy vissza tudjuk magunkat hozni a jelenbe.
Magunk teremtjük a félelmet. A félelemnek egyetlen lakóhelye van: a jövőbe tekintő gondolatunk. Amitől félünk, üres fantáziálás, olyan dolog, ami nem létezik az adott pillanatban, ami nincs, és ha nem akarjuk, nem is lesz. Tehát a félelem csak elmezavar... nem tévesztendő össze a veszéllyel. A veszély az valós, a félelem az rajtunk múlik.
A félelem mélyén a semmi lappang. Nemcsak azért, mert a félelmem tárgya valamely, a jövőben bekövetkez(het)ő veszteség, azaz valaki vagy valami hiányozni fog, hanem azért is, mert a félelem maga is a semmi kettőzése. Hogy ezt teljes mélységében megértsük, gondoljunk bármire, amitől félünk... Itt van? Most jelen van? Nincs. Nem is lehet.
Ne aggódjatok a jövő miatt! Avagy aggódjatok, de legyetek tisztában azzal, hogy az aggodalom annyit használ, mintha valaki egy matematikai egyenletet próbálna megoldani rágózással. Az élet igazi nagy problémái úgysem férnek aggódó fejeitekbe, azok olyanok, amik a semmiből jönnek majd elő egy unalommal teli kedden, délután négykor.
A negatívumokra korlátozódó jövőkép a lehető legrosszabb tanácsadó a szakmai karrier tervezésekor! Ha erőfeszítéseinket száz százalékban a betegségek és balesetek elkerülésére fordítjuk, abból csak hipochondria vagy paranoia sülhet ki, de nem boldogság.
Ha megengedheted magadnak, hogy az agyad a jövővel kapcsolatos aggodalmakkal foglalkozzon, akkor ez azt jelenti, hogy éppen most nincs problémád. Éppen most minden rendben van.
A jövőtől való félelem a legerősebb méreg a lelketekben, és a legmagasabb fal, ami az utatokat állja. Miközben olyan valamitől féltek, ami még nincs is, és lehet, hogy soha nem is lesz.
Bármilyen jövővel félelem nélkül szembenézhetünk mindaddig, ameddig tudjuk, hogy nem magányosan nézünk vele szembe.
A félelem forrása a jövőben van, s aki megszabadul a jövőtől, annak nincs félnivalója.
Értelmetlen ez a túlzott félelem a jövőtől. (...) Minden kornak megvannak a maga ostoba álmai és félelmei.
A jövő miatt aggodalmaskodni annyit ér, mintha rágózással próbálnál megoldani egy algebraegyenletet.