Mary Schmich

1953. november 29. — teljes nevén Mary Theresa Schmich, Pulitzer-díjas amerikai újságírónő

Legyenek óvatosak, hogy kinek a tanácsát fogadják meg, de legyenek türelmesek azokkal, akik a tanácsot adják. A tanács a nosztalgia megnyilvánulási formája. A tanácsadás pedig horgászás: a hulladékból kikotorjuk a múltat, letörölgetjük, a rút részeket átmázoljuk, és újra felhasználjuk, többért, mint amennyibe került.

A tanácsok osztogatása a nosztalgia egyik formája. Az ember a múltjában válogat, azt leporolja, átfesti a csúnya részeket és az értékénél drágábban próbálja újrahasznosítani.

Fogadjátok el az élet vitathatatlan tényeit! Az árak emelkednek. A politikusok félrelépnek. Ti is meg fogtok öregedni. És amikor megöregedtetek, arról fogtok áradozni, hogy amikor fiatalok voltatok, az árak elfogadhatóak voltak, a politikusok tisztességesek, és a fiatalok tisztelték az öregeket.

Értsétek meg, hogy a barátok az életben jönnek és mennek, de van egy pár, akikhez érdemes ragaszkodni. Dolgozzatok keményen, hogy a földrajzi és életvitelbeli eltávolodásokat áthidaljátok, mert ahogy öregedtek, egyre jobban szükségetek lesz az olyan emberekre, akik ismertek fiatalon.

Legyetek jók a testvéreitekhez! Ők a legszorosabb kapocsaitok a múltba, és rájuk számíthattok legjobban a jövőben.

Élvezzétek a testeteket! Használjátok ki minden lehetséges módon! Ne foglalkozzatok azzal, hogy mások mit gondolnak róla! A testetek a legnagyszerűbb eszköz, ami valaha a tiétek lesz.

Lehet, hogy megházasodtok, lehet, hogy nem. Lehet, hogy lesznek majd gyerekeitek, lehet, hogy nem. Lehet, hogy majd elváltok, lehet, hogy a kacsatáncot fogjátok járni a 75. házassági évfordulótokon. De bárhogyan is lesz, ne gratuláljatok magatoknak túl sokat, és ne hordjátok le magatokat! Válaszútjaink félig a szerencse eredményei. És ez mindenkinél így van.

Ne vesztegessétek az időtöket féltékenységre! Van, hogy az ember vezet, van, hogy lemarad. A verseny hosszú és a végén úgyis csak magaddal versenyzel.

Minden nap csináljatok valamit, amitől féltek!

Ne aggódjatok a jövő miatt! Avagy aggódjatok, de legyetek tisztában azzal, hogy az aggodalom annyit használ, mintha valaki egy matematikai egyenletet próbálna megoldani rágózással. Az élet igazi nagy problémái úgysem férnek aggódó fejeitekbe, azok olyanok, amik a semmiből jönnek majd elő egy unalommal teli kedden, délután négykor.

Élvezzétek fiatalságotok erejét és szépségét! Avagy, úgyis mindegy. Nem fogjátok megérteni fiatalságotok erejét és szépségét, csak amikor már elmúlt. De higgyetek nekem, 20 év múlva vissza fogtok nézni a képeitekre, és rá fogtok jönni, hogy mennyi lehetőség állt előttetek és milyen csodásan néztetek ki. Nem vagytok olyan kövérek, mint hiszitek.