Emberi agy
A közeljövő veszélyeit ezzel az agyvelővel kell átvészelnünk. Minden látszat ellenére ez azért nem olyan rossz műszer. Biológiai adottságai korlátozottak, benne van állati múltunk számos öröksége, de ugyanakkor a társadalmi-tudati fejlődés óriási és áttekinthetetlen lehetőségei is benne rejlenek. Rajtunk áll, hogy élünk-e velük.
Minden tettünk, sőt minden egyes gondolatunk kicsit megváltoztatja az agyunkat, így az leginkább a gyurmához hasonlít.
Agyunk meghatározza ugyan gondolkodásmódunkat és tetteinket, de ez fordítva is igaz: gondolkodásmódunk és tetteink is hatással vannak az agyunkra, meg tudják változtatni a működését.
Az emberi agyvelő nagyobb és sokkal tekervényesebb, mint a gorilla agyveleje, de a kettő között nincs lényeges különbség. Legfenköltebb gondolataink és legkiterjedtebb rendszereink mindig csak nagyszerű nyúlványai azoknak a gondolatoknak, a melyek a majmok agyában székelnek.
Létezésed a neurotranszmitterek felszabadulása által okozott elektromos jeleknek köszönhető. Semmi olyan nincs benned vagy akár a szerelemben, ami ne volna megmagyarázható a neurotranszmitterek működésével.
Gyakran hozakodnak elő az ellentétpárral: ki felelős a tetteimért, az agyam vagy én? Ez azonban meghaladott kérdésfeltevés. Az agyunk mi vagyunk, akkor is, ha az agyunk normálisan működik, de akkor is, ha demens, pszichotikus vagy rendkívüli mértékben antiszociális.
A napközbeni alvás olyan az agyunknak, mint a jégsimító a korcsolyapályának: kisimítja azokat a karcolásokat, sérüléseket és gödröket, amelyek nap mint nap kialakulnak az agyunkon.
Egy neuron önmagában nem sokat jelent az élő szervezet szempontjából. A kísérleti területen kívül eső egész, élő agy sok millió tüzelő neuronjának saját elektromos jelleggörbéit szomszédai és a többi, az ingertől látszólag független neuron tevékenysége határozza meg. Naponta több ezer neuron pusztul el, és alig néhány helyettesítődik, a számottevő kognitív vagy funkcionális hanyatláshoz mégis évtizedek kellenek, ha egyáltalán bekövetkezik, amíg a villanyt végleg le nem kapcsolják.
Amit (...) átélünk, azt az agyunk észleli és biológiai jelzésekké alakítja át. Agyunk a pszichológiát biológiává változtatja.
Az agy olyan bolygó, amelyen számos felfedezetlen kontinens és óriási ismeretlen területek találhatóak.
Egy EEG-felvétel olyan, mint amikor egy felhős éjszakán a Holdat bámulva azt hisszük, hogy a látottak alapján elég információnk van ahhoz, hogy mindent elmondjunk a Hold felszínén zajló folyamatokról.
Facebook
Pinterest