Egészségtelen táplálkozás
Ha megeszel valamit, amiről tudod, hogy árt neked, akkor jobban szereted az ételt, mint saját magadat.
A gyerekeinknek nem adunk akármit. Nem bízzuk a véletlenre. Akkor viszont, ha saját magunkról van szó, halált megvető bátorsággal eszünk.
Egy dolog kézen fogni a népet. Egészen más dolog óvó nénit játszani. Adjunk lehetőséget a fogyasztóknak az egészséges étel kiválasztására, vagy vegyük őket ölbe és etessük meg? Talán variálni kellene egy kicsit az üzeneteken a reklámújságokban. Lehet, hogy az egészséges élelmiszert kellene hirdetnünk, és nem csak a kólát. De mindenki tudja, hogy a friss hal egészséges. Árulunk friss halat. Mit tegyünk még? A választék sohasem volt jobb. A Maslow-piramis csúcsán vagyunk. Ha a kedves vevő nem képes a brokkoli mellett dönteni a chips helyett, vagy halat választani az olajban sült csirkefalatok helyett, és mindkettő ugyanannyiba kerül, akkor neki kell vállalnia a felelősséget.
Jóllehet az újságok és a tévécsatornák teletömik a fejünket gyilkossággal, erőszakkal, vagy bármi mással, még mindig messze vannak a manapság legszokványosabb halálozási októl az Egyesült Államokban. A három leghétköznapibb halálok a táplálkozással függ össze. Szívbetegségek, rák és szélütés. És mégis az amerikaiakat jobban érdekli, hogy lelőhetik őket az utcán, mint hogy egészségesen étkezzenek. Kissé távol áll a valóságtól. Nyugodtan megengedhetünk magunknak egy pillanatnyi kacajt az amerikaiak kárára. Ha ezzel megvagyunk, emlékeztethetjük magunkat arra, hogy nálunk sem sokkal jobb a helyzet.
Felejtsük el a forgalmat, a részegséget, az erőszakot és minden mást, ami veszélyes! Az étel éltető és egyben halálos is. A tenger ad és a tenger elvesz, ahogy a nagyapám szokta mondani. Ugyanez vonatkozik az ételre is. Az étel ad és az étel elvesz.
Az igazi étel nem lehet káros. A többi az. A színezékek, a rovarirtó szerek, a tartósítószerek, a margarin.
Az egészséges és nem egészséges táplálkozás közötti határvonal nem az állati/növényi élelmiszerek között húzódik meg. Ha ilyen polaritásban kezeljük az étrendet, akkor egyszerűen egy szakmaiatlan, hamis dilemmát generálunk, ami nem összeegyeztethető a táplálkozástudománnyal.
A gyilkosságok a halálesetek 0,8 %-át teszik ki, a nem megfelelő táplálkozás 60%-ot, mégsem beszél erről senki.
Ha szűkösek az élelmiszerforrások, azok, akik kevesebb kalóriával is fenn tudják tartani magukat - akik "takarékos üzemmódban működnek" -, a túlélés szempontjából előnyösebb helyzetben vannak. Ezért fejlődtünk hosszú időszakon át úgy, hogy állandóan élelmet kerestünk, és azt a lehető leghatékonyabban hasznosítottuk. Szűkös körülmények között be kellett érjük azzal, amit éppen találtunk. De ennek köszönhető az is, hogy sokan a bőség korában is habzsolnak.
Vegánként is lehet az ember egészségtelen. (...) Egész nap ehetsz sült krumplit és hasonló dolgokat.
A hosszabb és jobb minőségű élethez a mindennapi viselkedés tartós megváltoztatása a kulcs. Ennek részeként változtatnunk kell étkezési szokásainkon és mozgáshiányos életmódunkon. A viselkedésváltozást nem adják receptre. Nekünk kell elhatároznunk.