Barátnak
Előttem már nem kell megjátszanod az erős kősziklát. Most már leveheted az álarcodat. Azért vagyok itt, hogy a könnyeidet felitassam az arcodról.
Én mindig ott leszek a háttérben, ahogy te is mindig ott leszel. Túl régóta vagyunk barátok ahhoz, hogy csak úgy véget érjen.
Ha azt mondom, hogy a legjobb barátnőm vagy, még meg sem közelítem a valóságot. Nekem te a nővérem vagy. Néha az anyám is, ami valljuk be, rám fér. Azért tudom magam ilyen vakmerően belevetni a kalandokba, mert ő mindig mellettem áll. Mindig ott áll mellettem.
A barátság olyan, mint a termés. Vannak jó idők meg rossz idők, bő termés és fagy. De mindig túl kell élni valahogy, hiába utállak most, attól még a barátom vagy.
A barátom vagy, a lelkiismeretem, a segítségem. Láttad bennem a fényt, amikor én csak sötétséget láttam. Megmentettél a kétségbeeséstől.
Én csak a szépre emlékszem. Minden szarságot kitöröltem a fejemből. Te voltál a legjobb barátom. Hiányzol. Mindig is hiányoztál.
A legjobb barátom! (...) Mi olyanok vagyunk, mint a hegyek; két nagy hegy, amely egymás mellett áll a hegyek régi otthonában. És még egy földrengés is kevés lenne ahhoz, hogy elválasszon minket.
Ön a barátom. (...) Nyomorult életem egyetlen vigasza, akit az ég adott nekem. Ha kissé későn is, de végül is nekem adta ezt a megbecsülhetetlen ajándékot, és hálát mondok ezért. Abban a pillanatban, amikor örökre búcsút veszek öntől, azt kívánom, találja meg a boldogságot és mindazt a jót, amit megérdemel.
Barátom! Te sohasem vársz el tőlem túl sokat. Boldog vagy, ha sikert érek el, de kudarcaim sem változtatnak meg. Megadsz nekem minden segítséget, ami csak tőled telik - de még ennél is fontosabb, hogy itt vagy nekem.
Melletted akarok felébredni reggelente, esténként téged akarlak látni a vacsoraasztal másik oldalán. Veled akarom megosztani a napjaim minden apró részletét, és hallani akarom a te napjaid részleteit is. Veled akarok nevetni, azt akarom, hogy amikor elalszom, te legyél a karomban. Mert te nem csak az egyik múltbéli szerelmem vagy. Te voltál a legjobb barátom, a jobbik felem, és nem tudom elképzelni, hogy ezt újra feladjam.
Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. (...) Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! (...) S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel.
Nekem csak olyan barátaim vannak, mint te. (...) De a feleségem ismer néhány rendes embert is.
Facebook
Pinterest