Steven Pinker

A lény céljai meghatározásának hiányában tulajdonképpen az intelligencia fogalma maga is értelmetlen. Minden galócát zseninek tekinthetnénk, mert tökéletes pontossággal és hibátlan megbízhatósággal véghezviszi a mutatványt, hogy ott áll, ahol áll. Semmi sem akadályozna meg minket, hogy egyetértsünk Zenon Pylyshynnel abban, hogy a kövek okosabbak, mint a macskák, mert megértik, hogy odébb kell menjenek, ha beléjük rúgunk.

Az elme k részből áll; egyeseket az erény, másokat az ész vezet, megint mások elég okosak ahhoz, hogy legyőzzék azokat, amelyeket sem ez, sem az. Egyik énünk becsaphatja a másikat, de alkalmanként egy harmadik énünk meglátja az igazságot.

Nincs olyan társadalom, amely egyszerre igazságos, szabad és egyenlőséget megvalósító lenne. Ha igazságos, akkor a többet dolgozó emberek többet halmoznak fel. Ha szabad, akkor az emberek gyermekeiknek adják vagyonukat. De ebben az esetben nem lehet egyenlőség, minthogy egyes emberek gazdagságot fognak örökölni, mások viszont nem.

A csecsemő (...) érdekeiért az egyetlen számára hozzáférhető eszközzel, aranyosságával harcol.

A gyerekeket minden életkorban az hajtja, hogy kiderítsék, mivel lehetnek sikeresek kortársaik között, és ezeknek a stratégiáknak sokkal nagyobb elsőbbséget tulajdonítanak, mint bárminek, amit a szülők próbálnak rájuk sózni. A belefáradt szülők tudják, hogy nem versenyezhetnek gyermekük társaival, és ezért jogosan ragaszkodnak ahhoz, hogy gyermekük a lehető legjobb környéken nőjön fel.

A művészet ára szinte teljesen független az esztétikától: a felbecsülhetetlen értékű mestermű értéktelenné válik, ha kiderül, hogy hamisítvány; konzervdobozok és képregények magas művészetté válnak, ha a művészeti világ annak kiáltja ki azokat, és attól kezdve látványosan pazarló áruk lesz.

A szólás azt mondja, hogy ha adsz egy kalapácsot egy kisfiúnak, az egész világ szöggé válik. Ha egy fajt ajándékozunk meg a mechanika, a biológia és a pszichológia elemi megértésével, az egész világ géppé, dzsungellé és társadalommá válik.

A vallás és a filozófia mentális eszközök alkalmazása olyan problémákra, amelyek megoldására nem lettek felkészítve.

A regények olyanok, mint a kísérletek. A szerző belehelyez egy kitalált szereplőt egy feltételezett szituációba, de az egész egy egyébiránt valóságos világban játszódik, ahol a közönséges tények és törvények hatályosak, és megengedi az olvasónak, hogy megvizsgálja a következményeket.

A közhely, miszerint az élet a művészetet utánozza, azért igaz, mert bizonyos fajta művészetek funkciója az, hogy az élet utánozza azokat.

Az ürülék arra emlékeztet, hogy senki sem követelhet huszonnégy órás tiszteletet.

A legfőbb tanulsága 35 év mesterségesintelligencia-kutatásának az, hogy a nehéznek tűnő problémák a legkönnyebbek és viszont: a könnyűnek tűnő problémák a legnehezebbek.