Steve Biddulph
1953 — ausztrál pszichológus és író
Az embergyerekek a legelesettebbek a világon. Teljesen védtelenül születnek meg, de ösztönösen tudják, hogy a körülöttük lévő felnőtteknek szeretniük kell őket, különben nem tudnának megfelelő módon gondoskodni róluk. Nem elég etetni és ruházni őket. Gépek is életben tudnának tartani egy csecsemőt, ám akkor nem fejlődhetne ki benne az intelligencia és a kedvesség, és tényleg különös teremtmény válna belőle. Mindehhez úgy jut hozzá, hogy szülei gyengéden gondoskodnak róla, énekelgetnek neki, beszélgetnek vele, ringatják, csiklandozzák, szeretgetik: ettől a baba megtelik életerővel, és úgy dönt, hogy az élet szép. Ebben a szituációban testi-lelki szükségletei egyaránt kielégítésre lelnek, emellett egy alapvető felismerésre is jut: "Biztonságban vagyok és szeretnek". És ezt örökre magával fogja vinni.
A szokatlan, új és kihívást rejtegető élmények életre szóló boldogságot adnak.
Ha kedvesen bánnak veled, kedvessé válsz, ha érzékenyen bánnak veled, empatikus leszel, ha őszintén bánnak veled, őszinte leszel.
A lányok lelke - akár a vadállatoké - erős és bölcs, de egyben gyanakvó is. Időre és nyugalomra van szüksége, hogy megmutatkozzon. Mihelyt egy lány rátalál a lelkére, már lesz muníciója, hogy szembenézzen az élet nagy kérdéseivel, hogy megválassza partnereit, barátait, döntsön életpályájáról. Ha egy lány ismeri a saját lelkét - még ha érzékeny kislány is -, lesz benne elég erő ahhoz, hogy ne egykönnyen befolyásolják nemtörődöm fiúk és hamis barátok. Lojális lesz és kemény, meg fogja védeni azokat, akik a környezetében vannak - és önmagát is.
Vannak, akik sohasem nőnek fel, az életük önpusztító és elhibázott lesz, sodródnak a boldogtalanságban, mindenért másokat okolnak, és sohasem vállalják a felelősséget.
A döntések, amelyeket a lányok az egyes életszakaszaikban meghoznak, mélyen gyökerezők és sorsfordítóak. Szerencsére (arra az esetre, ha netán már ledermedtél volna a rémülettől) ezek a döntések apránként, sok-sok tapasztalat összeadódásából születnek meg, nincs tehát okod pánikra, hogy mindig mindent tökéletesen kellene csinálnod. Az egyes életszakaszok évekig is eltartanak, és rengeteg lehetőség van a kezedben.
A szeretet olyan, mint egy folyó, belénk is kell folynia, és ki is kell folynia belőlünk.
A kisbabák nem tudják lenyugtatni magukat, mégpedig egy fontos ok miatt: pánikra vannak huzalozva.
Kicsi lányunk az egész életére kiható nyugalmat abból a nyugalomból és gondoskodásból tanulja meg, amelyet élete első hónapjaiban és éveiben kap tőlünk.
A nyugalom nem jellemvonás - egyszerűen egy készség. El kell határoznod, hogy ez igenis számít, és jobbá válik az egyéniséged, ha lelassítod magad, és igazán kapcsolatba kerülsz az emberekkel és a pillanattal, amelyben élsz, és ezután mindaddig gyakorlod, amíg a részeddé nem válik. Mindenkinek jót tesz a környezetedben: békésnek és boldognak érzik majd magukat veled.
Mivel egy boldog gyerek számára a tanulás egyet jelent a szórakozással, a kislányod egy- és ötéves kora között sokkal többet fog tanulni magától, mint később az iskolában. Az is nagyon szomorú dolog, ha a szülők túlságosan elfoglaltak, és nincs idejük a kis totyogóval játszani, mindenfélét csinálni, ám az már egyenesen tragikus, hogy mire ezek a gyerekek iskolába kerülnek, kivész belőlük a felfedezés szeretete.
A legtöbbünk számára fontosak a barátok, de a lányoknak ez olyan, mint az oxigén. Öt-hat éves korukban, amikor a legtöbb kislány iskolába megy, a barátok jelentik nekik a társaságot, a vigaszt és a szórakozást.
Az emberekkel való bánás egyike a legfontosabb dolgoknak, amelynek megtanulásában segítségére lehetünk a gyerekeinknek. Semmi más nem befolyásolja ennyire jövőbeli boldogságukat és az életben elért sikereiket.
Az empátia tapasztalatból tanulható: abból, ha mások empatikusak veled.
A lélek egy olyan hely a bensődben, ahol pontosan tudod, mi a jó és mi a rossz. Noha mindenkinek a bensőjében van egy ilyen hely, nem mindenki utazik el oda. Hogy megtaláljuk, arra van szükségünk, hogy a körülöttünk levő emberek kedvesen és őszintén biztassanak minket.