Peter Lauster
1940. január 21. — német szerző, pszichológus
Az élet korlátozása ellen a test és lélek összefogva védekezik. A szeretet és a szerelem egyedülállóan élő folyamat, maga a tökéletes elevenség. Ha akadályozzák, fegyelmezik, korlátozzák, a lélek és a szervezet védekezik ellene. A test betegségtünetekkel, a lélek pedig gyűlölettel válaszol. Gyűlölet támad azon személy vagy intézmény ellen, mely erőszakot tesz a dolgok eleven mozgásán.
A lelkileg jó közérzet az érzelmek talaján jön létre, nem az értelem síkján.
A szerelem nem az értelem dolga, hanem az érzelmeké. Bármennyit is olvassanak vagy gondolkodjanak a szerelemről, ha csupán az értelmük és a gondolkodásuk dolgozik eközben, fáradozásuk hiábavaló lesz. A szerelem elemi, a gondolkodás által nem előidézhető állapot.
Szeretni valójában annyit tesz, hogy képesek vagyunk ébren, érzékenyen és nyitott szívvel érzékelni.
Aki szeretni tud, annak mély meggyőződése, hogy van értelme az életnek. Aki nem tud szeretni, a jólét, a fogyasztás, a Mallorcán eltöltött szabadság, a zöldövezeti ház és a jacht ellenére boldogtalannak érzi magát.
Egyetlen egészséges élőlény sem sebezhetetlen ezen a földön sem testileg, sem lelkileg, egyetlen gép, robot sem, semmiféle lélektelen anyag. Semmi sincs, ami sebezhetetlen.
A szerelem képessége nem jelenik meg önmagától, amikor megérnek a nemi szervek, bár sokan ezt hiszik; úgy vélik, hogy a nemileg érett ember automatikusan a szerelemre is képes.
Csak akkor vagyok valóban szabad, ha tudok egyedül lenni anélkül, hogy magányosnak vagy elveszettnek érezném magam.
Élete folyamán az ember szeretet érez anyja, apja iránt, ha szerencséje van, szeret egy tanárt, szereti a természetet, saját magát, Istent, a barátokat és művészeti alkotásokat stb. A szeretet (...) felkelhet bármelyik pillanatban minden iránt, ami körülvesz bennünket.
A szerelem eltűnése nem jár feltétlenül együtt a csalódás élményével, jelenthet szabadságot, elfogulatlanságot, derűt és nyitottságot az új tapasztalatok iránt.
Nemegyszer hangzik el az a feltételezés, miszerint a féltékenységben lemérhető a szerelem foka, vagyis minél féltékenyebb valaki, annál szerelmesebb. Ez természetesen tévedés. Minél féltékenyebb valaki, annál inkább tulajdonorientált, egoista a beállítottsága, és énje a legkevésbé sem erős, hanem éppen ellenkezőleg, gyenge. Ha partnerünk új szerelemmel fordul egy másik ember felé, azt személyes sértésként és énünkre gyakorolt befolyásként értelmezzük.