Lewis Howes

1983. március 16. — amerikai futballjátékos, író vállalkozó és üzleti tanácsadó

Némileg mindenkinek más az igazi férfiról alkotott definíciója - egy kicsit több ebből a tulajdonságból, egy kicsit kevesebb abból, azonban a recept mindig ugyanahhoz a lehetetlen ideához fog vezetni. Egy emberi lény sosem tudna megfelelni azoknak a normáknak, amelyeket leírtunk. Megközelíteni is kevesen tudják.

A hírességeket kényszerítik a szereplésre és folyamatos jelenlétre, így elvesztik valódi önmagukat. A férfiasság is hasonló álarc. És a hírnév veszélyeivel ellentétben ez nem a populáció 0,001 százalékát érinti csak.

Sokan olyan régóta viseljük az álarcainkat, hogy már nem is tudjuk biztosan, kik vagyunk alatta. Elvesztettük a határvonalat a bőrünk és az álarc között, elfelejtettük, hogy valójában kik vagyunk. Az álarc levetése ezért nemcsak rémisztő, de fájdalmas is. Összeolvadt az arcunkkal.

Mindig a legbonyolultabb és legnagyobb kihívást jelentő pillanatokban találjuk a legtöbb értelmet. Egy egyszerű utazás nem is utazás - csak séta a parkban.

A valódi hősök a tűzoltók, rendőrök, katonák, akik először érnek oda, ha baj van, és a férfiak, akik naponta életeket mentenek. Ők rohannak be a lángoló épületekbe, keresztül a tűzön, másokat kihozni onnan, akik a köpenyekről és szuperhős-jelmezekről alkotott álmaikat félreteszik az egyenruhák és az áldozathozatal kedvéért.

Az erő bizonyos fokig megvéd attól, hogy összeomolj, mint egy kártyavár. A probléma akkor kezdődik, ha ez a keménység nem szívódik fel belőled, hanem rákként terjedni kezd, amíg be nem kebelezi az összes érzésedet.

A legtöbb nő elkötelezett az elképzelés mellett, miszerint ők átélhetik az érzelmeiket, összetörhetnek és darabokra hullhatnak, és ez egészséges. A férfiak azonban nem készülhetnek ki.

Sok félelmen alapuló téves feltételezésünk van, amelyek beégtek a kultúránkba, mert jobban rettegünk attól, hogy beszéljünk róluk, mint attól, hogy felismerjük a félelmet, amely megalkotta őket.

Az egyensúly olyan dolog, amit kívülről könnyen észrevesz az ember, azonban a saját életében nehéz alkalmazni és fenntartani.

A boldogság valóban olyan, mint a mézesmadzag: mindig a szemünk előtt van, de sosem érjük el.

A kapcsolatok nem megvásárolhatók. A vagyonod miatt pedig nem fogod értékesebbnek érezni magad, teljesen mindegy, mennyire magától értetődőnek tűnik is a két dolog rokonsága.

Élj hálásan! Aki hálás azért, amije van, függetlenül attól, mennyire kevés dologról van is szó, megnyílik egy boldogabb élet felé. Amikor hálával telve élünk, az élet többet ad abból, amiért hálásak vagyunk.

Vannak pillanatok, amikor a harag, ha megfelelően használjuk, szükséges és hatékony eszköz. Azonban a düh és az agresszió darabokra tépheti azt, aki kimutatja.

A viccek mögött gyakran szomorúság vagy valamilyen probléma lapul meg. Az álarc alatt pedig - mindegy, mennyire vicces és szórakoztató valaki - egy igazi ember.

A sérült emberek másokat sértegetnek.