Kevin Leman

Vannak az életben leckék, amelyeket jobb előbb megtanulni, mint később. Ilyen például ez: "Nem kaphatsz meg bármit, amit csak akarsz, amikor csak akarod. Nem körülötted forog a világ." Azok a gyerekek, akik ezt nem tanulják meg, basáskodó kisiskolásokká növik ki magukat.

A kamaszok az idők kezdete óta furák, és ezután sem lesz ez másként. A szemüket forgatják, csapkodják az ajtót, és "soha" vagy "mindig" végletekben beszélnek. Minden kölyök hajlamos bedobni a "Te sosem engedsz nekem semmit" fordulatot egyszer-kétszer... napjában. A szülők, akik túlreagálják az effajta megjegyzéseket, csak hogy bizonygassák a maguk igazát, és "nyerjenek" - sosem nyernek. Ha megpróbálják, azzal csak annyit érnek el, hogy példát adnak gyermeküknek arra, hogyan legyen basáskodó, és hogyan adjon övön aluli ütéseket.

Senkinek nem árt pár bukkanó az élet rögös útján, hogy csiszolódjon a személyisége, és kialakuljon benne a mások iránti empátia.

Ahol van egy konok gyerek, ott egy konok felnőtt is akad.

Mindannyian megalkotjuk a saját forgatókönyvünket az életről, és annak megfelelően viselkedünk.

Nem könnyű levennünk a rózsaszín szemüveget, ha a gyerekeinkről van szó. De ha mégis megtesszük, azzal nem csupán nekik, magunknak és az egész családnak teszünk szívességet, hanem a világnak, amely majd körülveszi őket felnőtt életük során.

A gyerekek csak akkor rosszalkodnak, ha okuk van rá - és kifizetődik nekik.

A viselkedés tanult dolog. Bármilyen is a környezetünk, ahhoz idomulunk.

Lesznek napok, amikor kettőt hátra kell lépnie, hogy hármat léphessen előre.

Kétség sem fér hozzá, a férfiak és a nők különbözőek. Mai társadalmunkat áthatja egy téves elképzelés, mely szerint az egyenlőség egyformaságot jelent. Valóban, a nő és a férfiak egyenlők, de egy biztos: nem egyformák.

Az ideális házasság intim kapcsolat, melyben férj és feleség közösen hoz döntéseket, napi szinten kifejezik egymás iránt a szeretetüket és a megbecsülésüket, és képesek bármiről beszélgetni anélkül, hogy tartaniuk kellene a másik fél ítéletétől, elutasításától vagy kritikájától. Szoros érzelmi kötelék fűzi őket egymáshoz. Akár hetekig is távol lehetnek egymástól, amikor újra találkoznak, ott folytatják a beszélgetést, ahol abbahagyták. (...) Az együtt töltött idő olyan melengető és élvezetes számukra, mint belebújni a kedvenc, puha papucsunkba egy hideg téli estén. Abban a biztos tudatban élnek, hogy a társuk szívből törődik velük, szereti, tiszteli és becsüli őket. Szavak nélkül is értik egymást.

Ha neked jogod van rosszul bánni velem, akkor én is rosszul bánhatok veled. Ha te nem vagy kedves hozzám, hát nekem sem muszáj. Ez a katasztrofális házasság biztos receptje.

Ha volt gyerekszobánk, megtanultuk, hogy ne bámészkodjunk, és ne tegyünk illetlen megjegyzéseket. De attól még van szemünk.

Ne hibáztassa a férjét azért, mert férfi. A tesztoszteronnak megvannak a maga előnyei. Mégis hogy máshogy tudnánk kinyitni azokat a fránya befőttesüvegeket?

A férje jó férj akar lenni. Szeretne az Ön kedvében járni. Csak épp nem tudja, hogyan. Szüksége van az Ön segítségére.