Kertész Erzsébet
1909. szeptember 29. — 2005. március 25. magyar író
A szavak suták, félszegek ott, ahol igazi érzések húzódnak mögöttük.
Becsüljük a férjünket, legyünk jó, engedelmes feleségek! Milyen ósdi felfogás! (...) Hát hogyan képzelik el az életünket? Eladnak, mint valami szemrevaló jószágot a vásáron, aztán legyünk jó, engedelmes ki állatkák?
Milyen jó a költőknek! (...) Leülnek, kicsit rágják a tollukat, és máris kimondják azt, ami a szívükön fekszik.
- Miért mondják, hogy elutazni annyit jelent, mint egy picit meghalni, amikor tulajdonképpen az utazás az élet? - Amíg az ember tizenhat éves, addig minden az élet; az elutazás is, a megérkezés is.
Miért ilyen gonosz az élet, miért változtatja meg az embereket? Miért csinál a tiszta, lelkes fiatalokból önző, rideg felnőtteket?
Ne szomorkodjunk azon, amin nem tudunk változtatni.
Facebook
Pinterest