Kerstin Gier

A konkurencia élénkíti az üzletet. Egyesek csak akkor veszik észre, mit akarnak, amikor már nem lehet az övék.

Néha csak szorult helyzetben ismerjük fel, milyen nagy szükségünk van a régi barátainkra. Ami viszont hamarabb bekövetkezhet, mint azt gondolnátok.

Vannak dolgok, amikhez nem lehet eléggé felnőni.

Nem a haláltól félek, csak attól a pillanattól, amikor az embernek el kell búcsúznia a testétől. (...) Attól a pillanattól, amikor az ember utoljára vesz levegőt.

Egyenként csak szavak vagyunk, de együtt egy verset alkotunk.

Sehol nem ismerheted meg jobban az embereket, és sehol nem tudhatsz meg többet a gyenge pontjaikról és a titkaikról, mint az álmaikban.

A nemek egyenjogúságát ideje kiterjeszteni arra, hogy időnként a férfiaknak is lehessen rossz napjuk.

Az otthon ott van, ahol a könyveid vannak.

Az ilyen szemeket be kellene tiltani. Vagy hozni kellene egy törvényt, hogy az ilyen szép szemű fiúknak kizárólag napszemüvegben szabad megjelenniük.

A szerelmes szemében a másik egyszerre fontosabbá válik, mint saját maga.

- Megtennéd, hogy egy percre elhallgatsz? Most éppen össze kell ugyanis szednem minden bátorságomat, hogy szerelmet valljak neked. Az ilyesmiben egyáltalán nincs gyakorlatom. - Tessék?! - Beléd szerettem.

Aki hisz a véletlenekben, az nem fogta fel a sors hatalmát.

Az olyan fegyvert, amellyel nem tudsz bánni, rendszerint ellened fordítják.

Nem vagy hétköznapi. (...) Egészen rendkívüli vagy. Nem szükséges birtokolnod a holló hatalmát ahhoz, hogy számomra különleges legyél.