Kalocsa Róza
1838. február 5. — 1901. február 16. pedagógus és író
A beteg ápolásánál bizonyíthatja be az igazi nő, leány vagy asszony, az ő nemesebb tulajdonságait.
Szép jövedelem mellett és folyton tele erszénynél is mindig fenmarad a kötelesség semmit el nem pazarolni.
Ki azon mentséggel él, hogy nem jutott magára idő, az csak azt árulja el, hogy az élethez megkívántató egyik legszükségesebb tényező hiányzik nála, ti. az idő helyes beosztása.
A legboldogabb összeköttetésekben sem maradnak el a kisebb-nagyobb csalódások. Lassanként napfényre jönnek a hibák, a kettő közül egyik sem tökéletes lény, s ekkor a fődolog az, hogy tűrjék el egymás hibáit, és kölcsönös szeretetből folytonosan azon iparkodjanak, hogy ezen hibákat elhagyhassák. Ez az élet legnehezebb művészete; de egyúttal annak legmagasabb jutalma is.
Türelmesnek lenni általánosságban nem is olyan nagyon nehéz; de ahol azon dolgok, melyek éppen a türelmet igénybe veszik, folyvást mindig meg-megújulnak, ott erélyes, szilárd akaraterő kívántatik hozzá, mert a türelem nagyon, de nagyon nehezen teljesíthető kötelességgé válik, és gyakran akkor szakad el a fonala, amikor arra éppen a legnagyobb szükség volna.
Kapott ajándékot ismét elajándékozni: udvariatlanság annak adója iránt.
Gyakran a legjobb akarattal s legőszintébb barátságból adott ajándék is könnyen megsebezhet.
Ne az ajándék, hanem a melyből eredt a jó szándékért legyünk hálásak, és ez mégsem oly igen könnyű. Más szókkal: megelégedett hálás kifejezést öltsön arczunk, akkor is, ha semmit nem érzünk; elégedettséget mutassunk, még ha eszünkbe sem jut is.
Az adónak az ajándékban sokkal nagyobb az öröme, mint az elfogadónak, mert már akkor is, mikor gondolatban keres alkalmas tárgyat, vagy az illetőnek kedvét eltalálni igyekszik, előre is örömet érez, mely az elfogadónál természetesen nincs meg.
A becsülettudás úgy hozza magával, hogy a kapott ajándékot az átvételkor azonnal felbontsuk, fejezzük ki e fölötti örömünket, csodáljuk s csodáltassuk meg környezetünkkel, a mikor annak hasznos, vagy kellemes tulajdonságait kedvező világításba helyezzük. Azután minden tekintet nélkül pénzbeli értékére a többi ajándékok közzé helyezzük, még pedig, hogy úgy szembeötlő legyen, mint a többi.
A valódi kedvességet nem lehet megtanulni, nem lehet tanítani; ez a valódi, tiszta, gyermekies ártatlanság, műveltség által magasztossá emelve, ez a szép lélek kinyomata.
A férfi a háznak feje, a központ, mely körül az egész háztartás forog; de a háznak lelke az asszony.
Semmi sem bizonyíthatja jobban a nevelés helyes, vagy helytelen voltát, semmi a mi kellemesebb és mélyebb hatást gyakorolna mindenkire, mint ama modor, a hogyan a felnőtt gyermekek szüleikkel szemben magukat viselik. Ez tulajdonképen a nevelés lelke, ez koronázza meg az egészet.
Kellemes, gondtól ment élet, kedves otthon, mely a szeretett asszony által nyer életet: irigylendő földi javak; és hogy ezen czél eléressék, az eljegyzés előtt a próza és költészet, ész és szív karöltve járjanak.
Nincs az életben olyan időszak, a melyben az ember minden gondtól annyira szabadon erezné magát, mint a mátkaság néhány hónapja alatt; de nincs is olyan csalódás, mely az életet zordabbá, elviselhetetlenebbé tenné, mint szerelmében megcsalatni vagy félreismertetni.