Ferencz Győző
1954. április 4. — magyar költő, irodalomtörténész és műfordít
Hát nincs tovább, és áthatolhatatlan, Én várok, önmagamba bújva - Elmúlt, ha elmúlt, vele haltam; De mikor születek meg újra?
Amit adhatnék, úgysem adhatom.
Ha valami megkülönbözteti
A tiédtől, ami az enyém,
Az a másféle tapasztalat.
Ami rátapadt. Az pedig át nem adható.
Használd hát, amit jónak látsz,
Ne félj, hogy kifosztasz, nem lehet.
Ami az enyém, ha adnám is,
Mondom, el nem veheted.
Ne gyújts tüzet, nem kell, hogy újra lássam Homályba veszett vonásaidat, Maradt-e még utánam bármi hátra. Láng, szenvedély helyén kihűlt salak. Sötét van. Többé ne is lássalak.
Facebook
Pinterest