Douwe Draaisma
Ami a felfedezést követi, fontosabb, mint maga a felfedezés.
Nem mindig a jó ok az eredeti indíték.
A tudomány világán kívül a halhatatlanság hamar fakulni kezd. Aki becsavar egy új villanykörtét a lámpába, nemigen gondol már James Wattra vagy Charles Dotterre.
Az agy számára nem léteznek vonuló pöttyök, ezért azokból szárnyaló galambrajt csinál.
Az introvertált emberek agya természettől fogva igen aktív, míg az extrovertáltaknak külső ingerekre van szükségük.
Ha felborul az érzelmi háztartás, vele együtt ellehetetlenül a ténybeli racionalitás is.
Minden dilemma döntések elé állít bennünket, azok pedig új dilemmákba ágaznak el. Minden választási lehetőségnek megvannak a maguk konzekvenciái, szándékolt és szándékolatlan következményei. Ha minden elágazást és az elágazások elágazásait végig kellene gondolnunk, afféle kombinatorikus robbanás következne be, azaz lehetőségek és hatások áttekinthetetlen vadonja állná utunkat. (...) A szociális és személyes természetű dilemmák többsége (...) automatikusan testi érzeteket kelt, kellemes vagy kellemetlen kísérő érzésekhez vezet. Ezek a szomatikus pecsétek bizonyos érzelmi értéket kölcsönöznek választási lehetőségeinknek. Ez az oka annak, hogy néhány elágazást már eleve kizárunk. A szomatikus pecsétek kezelhető mértékűre csökkentik az alternatívák számát.
A radikálisan alkalmazott filozófiai kétely megszüntet minden bizonyosságot.
A zene, a nyelvhez hasonlóan, gondos időbeli koordinációt igényel.
Ha egy eponíma egyszer gyökeret ver, úgy megköt, akár a beton.
Ha tudjuk, hogy egy gyógyszerjelöltnek milyen hosszú utat kell megtennie a tesztszakaszban, akkor egyértelmű, hogy ahhoz, hogy a szer három-négy éven belül rendelkezésre álljon, már évekkel korábban ki kell találják.
Senki sem vonja kétségbe, hogy a csillagképeket alkotó csillagok valóban léteznek, de azt sem, hogy más felállásban is el lehetne rendezni őket.
A kartográfia presztízse a földrajzon kívül is tetten érhető. A tudomány szavakkal, számokkal és képekkel dolgozik. A kartográfiában mindhárom jelen van. (...) A kartográfia a tudományok tudománya, amely annak minden eszközét magában egyesíti. Titokban minden tudományág térképészet szeretne lenni, és ezért készül annyi tudományos atlasz.
Még amikor álmodozunk vagy töprengünk, akkor sem szakadunk el teljesen a külvilágtól, hisz a külvilág újra és újra eltereli a figyelmünket, illetve eszközül szolgál ahhoz, hogy fel tudjuk venni újra a fonalat.