Dean Burnett
A harag átélése és a haragra adott válasz nem ugyanaz. Valószínűleg mindenki hasonlóképpen éli meg a dühöt, de az, ahogy reagálnak rá, már alapvetően különbözik - ez pedig a személyiségtípusuk újabb fokmérője.
"Minél nehezebb az utazás, annál jobb a megérkezés." "Az erőfeszítés az alapja a háznak, ami te vagy." Manapság az ember nem tud edzőterembe, kávézóba, de még munkahelyi étkezdébe se belépni anélkül, hogy szembesülnie kelljen az efféle idézeteket szerepeltető, ízléstelen motivációs poszterekkel.
Azok, akik sutba dobják a "társadalmi normákat", végül különböző, de jól azonosítható csoportokban kötnek ki. A 20. század közepének módjaitól és skinheadjeitől a mai emókig és goth-okig, az első dolog, amit valaki csinál, ha nem akar alkalmazkodni a normákhoz, hogy keres magának egy másik csoportidentitást, és inkább ahhoz alkalmazkodik. Még a motoros bandák és a maffia tagjai is egymáshoz öltöznek. Talán nem tisztelik a törvényt, de a társaiknak igenis megadják a tiszteletet.
Gondoljunk bele, hogy mit jelent a szakítás maga: valaki, aki jobban ismer minket, mint bárki más, elfogadhatatlannak ítélte személyünket. Ez az igazi csapás szociális identitásunkra. Ez fáj igazán a szakításban.
Kit nevezünk pontosan "barát"-nak? Ez olyan kérdés, amely meglehetősen szánalmas embernek láttat minket, ha hangosan tesszük föl. A barát alapvetően olyasvalaki, akivel kölcsönösen kötődünk egymáshoz.
Agyunk oly mértékben igyekszik megőrizni lelki békénket és önbizalmunkat, hogy arra sarkall minket, hogy bárkit tönkre vágjunk, aki ezt veszélyezteti. Elbűvölő, nem?
A depresszióval az a nagy probléma, hogy megakadályozza, hogy a beteg "normálisan" gondolkodjon és viselkedjen. A depressziós ember nem úgy gondolkodik, mint aki nem érintett. Ahogy a fuldokló ember sem lélegzik ugyanúgy, mint az, aki nem merült a víz alá.
Csak azokat az irreális hiedelmeket soroljuk a téveszmék közé, amelyek nem illeszkednek az illető meglévő hiedelemrendszerébe és nézetei közé. Ha egy hithű evangéliumi keresztény az amerikai "Biblia-övezetből" azt állítja, hogy beszél hozzá Isten, az még nem téveszme. Ha azonban egy agnosztikus sunderlandi könyvelőgyakornok állítja ugyanezt, azt már jó eséllyel téveszmésnek fogják tartani.