Christine Leunens
1964. december 29. — új-zélandi-belga írónő
Kész vagyok feláldozni az életemet azért, hogy szabadságot adjak neked. Ez a szeretet pontos meghatározása: teret és szabadságot adni egymásnak. A szeretet nem birtoklás, nem arról szól, hogy ketrecbe zárunk valakit a magunk kedvéért. A szeretet nem kötöz senkit a másikhoz. A szeretet olyan kötetlen és felszabadító, mint a levegő, a szél.
A nyelv személyesebb, mint a fogkefe.
- Ha Isten nem létezik, akkor az ember sem létezik. - Ez tiszta badarság, apa, nagyon jól tudod. Mi itt vagyunk. Én itt állok előtted. Be tudom bizonyítani - mondtam, és megtapogattam a kezem-lábam. - Akkor voltaképp minek foglalkozol azzal, hogy az Isten teremtette az embert, vagy az ember teremtette az Istent? Isten mindkét esetben létezik. - Nem, apa, ha az ember találta ki az Istent, akkor Isten nem létezik. Csak az emberek agyában létezik.
A nagy veszély nem abban áll, hogy a hazugságok nem igazak, vagyis valótlanságok, hanem abban, hogy valósággá válnak mások tudatában.
Az emberek azt hiszik, hogy az agyukkal elemzik a helyzeteket, úgy hiszik, az érzelmeik nem mások, mint a megismerés eredményei, de tévednek, mert az értelem nem a fejben van, hanem a testben. Az ember értetlenül kijön az értekezletről: - Miért vagyok dühös, amikor ugrálnom kellene örömömben? - Átsétál a parkon egy verőfényes napon, és azon tűnődik, hogy miért nehéz a szíve, mi a csuda bánthatja. Csak ezután kezdi el elemezni. Az érzelmek vezetik el ahhoz, amire a józan ész képtelen önmagától rátalálni.
Semmi se fontosabb a léthez, mint a sokszínűség. Szükség van különböző fajokra, nyelvekre, gondolatokra, ha másért nem, hát önmagáért, de ezáltal tudod te hova tenni magad.
Isten a legszebb dolog, amit az ember valaha csinált, illetve az ember a legostobább dolog, amit az Isten valaha csinált.