Bozzai Pál

A ti életeteknek a szabadság olyan, mint a halnak a víz, madárnak a levegő, vadnak a rengeteg. Legyetek inkább halni készek véle, mint élni nélküle. Midőn mideneteket föláldozátok érte és a szabadságot megnyerétek, nem vesztétek semmit, hanem nyertetek mindent.

A hazájokat szerető népek halhatatlanok. Élni fognak azok, midőn már nem léteznek is és példáikon utókorok lelkesülnek. Az ő emlékezetök egy nemes sugárt bocsát a késő maradékok lelkébe.

Járjatok az Igazság és erény utain, emeljetek oltárt a jogosságnak és szabadságnak, és üdvözülendetek még ezen a világon.

Hunyjátok be szemeiteket s tekintsetek magatokba. Ha lelketekben nem látjátok támadni az erőnek magját, akkor essetek kétségbe. Mert azt soha többé nem lesztek meglátandók e világon.

Legyünk ébredők a hajnallal, munkálkodók a nappal és elmélkedők az éjszakával.

Vannak, kik így szólnak hozzátok: ti sok munkával megrakott emberek vagytok, elég, ha viszitek munkátokat, azért ne gondoljatok egyébre; lesznek mások, a kik értetek gondoskodnak. Ne higyetek az ilyeneknek, mert ti már nem vagytok gyermekek, hogy értetek más gondoskodjék.

Vannak ismét, a kik mondják: tűrj és szenvedj és üdvezülsz a más világon. Ne hallgassatok az ilyenekre, mert ők olyat igérnek, a mit nincsen hatalmokban megadni.