Boldogkői Zsolt

Az emberi agy pragmatikus gépezet, amely elsősorban nem a tények megismerésének, hanem az egyéni és az evolúciós értelemben vett siker elérésének eszköze. A valóság, az igazság és az igazságosság csak akkor érdekesek számunkra, ha egybevágnak vélt vagy valós érdekeinkkel.

A tudás teszi a jól működő társadalmat. A tudatlanság melegágyat vet a prekoncepciók és a gyűlölködés számára is, s védtelenné teszi az embert a különféle csatornákon áradó manipulációkkal szemben.

Az evolúció egy lassú folyamat, azért a gének nem képesek követni a társadalmi változásokat. Más szóval, a törzsi ösztön bennünk rekedt, s kőkorszaki viselkedésre sarkall bennünket. A nyugati társadalmak az ész, a modern erkölcs és a jog erejével tartják féken ezt a vak mechanizmust.

A mai világban a szürke dolgokat fekete-fehérnek láttatjuk, a valóban fekete és fehér dolgok közötti választás viszont elmaszatolódik. Bizonyos esetekben el kell dönteni, hogy melyik állítás a helyes, hiszen kizárják egymást. Más esetekben viszont az egyensúly, a középen állás, a kompromisszum a fontos. Csak ne keverjük a relevanciákat. A homeopátia és a tudomány között választani kell, a politikában viszont kompromisszumra lenne nagy szükség manapság.

A nyitottság hiányával rendszerint azok vádolnak meg, akik csak az irracionalitás felé teljesen nyitottak, a tudományos gondolkodás felé viszont maximális zártsággal rendelkeznek.

Ne féljünk nevén nevezni a hazugságokat, szabad emberek vagyunk. Nem engedhetjük meg, hogy a józan észt tartósan legyőzzék a hamis eszmék. Olyan ez, mint az élet és a halál küzdelme: ez utóbbi elég, ha csupán egyszer győzedelmeskedik, innentől övé lesz visszavonhatatlanul a végső diadal.

Ha valamihez érdekünk fűződik (...), az elménk meg fog győzni annak helyességéről.

Ha engedjük az áltudomány és az átverés virágzását, az nem színesíteni fogja a világunkat, hanem egy hatalmas szürke szmoggal, a tudatlanság füstködével vesz bennünket körül.

Ha egy orvos - vagy álorvos - udvarias és mosolyog, az még nem jelenti azt, hogy hatásos is a terápiája.

A szerelem egy olyan különleges gyertya, mely gyorsabban fogy, ha csak az egyik végén ég.

Közel húsz év elég hosszú ugyan ahhoz, hogy a fiatalságunk elszálljon, de ennyi idő alatt kapcsolatok lényegileg nem változnak. A tudomány és a technika viszont két évtized alatt óriási tempót vehet, persze ha a butaság és előítéletesség nem akadályozzák a fejlődést.

A modem korok embere tovább él, mint amennyi időre eredetileg tervezve lett, s így tulajdonképpen a szavatossági idő lejárta után is használja a testét.

Az emerek tudatalattija még valahogy elfogadja, ha csupán megvizsgáljuk az örökítő anyagunkat, de hevesen tiltakozik az ellen, ha meg is akarjuk változtatni azt.

Egy racionális alapon működő társadalom működőképesebb, mert boldogabb emberekből áll.