Anton Pavlovics Csehov

Amikor az ember eltörődött és aludni kíván, úgy tűnik fel neki, hogy a természet is ugyanolyan állapotban van.

Minden szomorkodás és töprengés hívságos dolog.

Asszonnyal még jobban esik a beszéd. Ostobának ostoba az asszonynép, de a második szóra már megered a könnye.

Bizony, nehéz rejtvény valamennyi asszony.

A férfilogika sohasem tudja legyőzni az asszonyit.

Bolondnak hiába van a törvény.

A kezdő bírákat mindig zavarba hozzák a tárgyalóterembe lépő ismerősök. Amikor pedig elítélniük kell valamelyik ismerősüket, látszik rajtuk, hogy szeretnének elsüllyedni szégyenükben.

A boldogságtól nem hal meg senki, de a boldogtalanságtól sem pusztulnak el.

Mikor a természet megújhodik, megfiatalodik, felüdül, az emberben is új reményeknek, új óhajoknak kellene felbuzogni. Csakhogy az embert nehéz feltámasztani.

A nők, amikor úgy érzik, hogy igazuk van, veszekednek és sírnak, de amikor érzik, hogy vétkeztek, akkor csak sírnak.

Behunyt szemmel fekve egy éjjelen át olykor sok boldog évtizedet élhet át az ember.

Rendszerint a nagy dolgok omlanak össze.

Az adott szó többet ér a pénznél.

A szerelem elengedhetetlen feltétele a teljes szabadság.

A szerelmes ember nem osztozkodó. A szerelmes több, mint önző.