Anne Frank

Az adományokat nem lehet csak úgy odavetni az embereknek, mindenkinek joga van egy kis kedvességre. Miért is lennénk barátságosabbak egy gazdag hölggyel, mint egy szegénnyel? Valaki talán ismeri kettejük jellembeli különbségeit?

Az emberek nagysága nem a gazdagságban vagy a hatalomban rejlik, hanem a jellemben és a jóságban. Minden ember ugyanúgy ember, mint a többi, minden embernek vannak hibái és hiányosságai, de születésétől fogva mindenkiben rengeteg jóság is van. S ha az ember arra törekedne, hogy inkább felszínre hozza a jóságot, mint elfojtsa magában, s a szegény embereknek megadná azt az érzést, hogy ők is emberek, ehhez nem csak pénzre vagy vagyonra van szükség, mert ebből nincs mindenkinek elajándékozni valója.

Milyen csodálatos, hogy egyetlen percet sem kell várnia senkinek, hogy belekezdjen a világ fokozatos megváltoztatásába! Milyen csodálatos, hogy mindenki, legyen kicsi vagy nagy, közvetlenül tehet azért, hogy legyen igazságosság, és mindenki részesülhessen is belőle!

Ahogy minden mást is, az emberek gyakran egész máshol keresik az igazságosságot, zúgolódnak, mert oly kevés jut nekik belőle. Nyisd ki a szemed, először te magad légy igazságos! Add oda mindazt, amit adni lehet! Mindig, mindig van mit adni, ha csak kedvességet is! Ha ez utóbbit mindenki megadná, s nem bánna oly zsugorian a kedves szavakkal, sokkal több szeretet és igazságosság lenne a világon!

Adj és kapni fogsz, sokkal többet, mint valaha gondoltad volna. Adj, adj mindig többet és többet, bízz, tarts ki, és adj! Az adakozástól még senki nem lett szegény!

Más is létezik a világon az örömeiteken és bánatotokon kívül.

Mind a nevetésnek, mind a sírásnak megvan a maga ideje.

Nem sok olyan ember van, aki úgy ad valamit, hogy nem vár érte cserébe semmit.

Legyen valaki bármilyen szegény, belső gazdagságunkat mindig meg lehet osztani másokkal.

Mindenki, aki elég hosszan és elég mélyen szemléli a Természetet és rajta keresztül önmagát, (...) minden kétségbeesésből magától kigyógyul majd.

Nagyon sok miért van, amire nincs válasz.

Azok a kérdések, amelyeket nem lehet vagy nem szabad nyilvánosan feltenni, vagy azok, amelyeket nem lehet szavakkal jól megmagyarázni, nagyon is jól megoldhatók egyedül. Ezért aztán a "miért" szó nemcsak kérdezni, hanem gondolkodni is megtanított.

Ha mielőtt cselekedne, mindenki feltenné magának a "miért" kérdést, azt hiszem, az emberek sokkal, de sokkal jobbá és őszintébbé válnának. A legjobban ugyanis úgy lehet jobbá és őszintébbé válni, ha soha nem hagyunk fel az önvizsgálattal.

A leggyávább dolog, amit el tudok képzelni, ha az ember még önmagának sem vallja be a hibáit és a hiányosságait.

A legtöbb ember azt hiszi, hogy a szülőknek kell nevelni a gyerekeket, igyekezniük a jellemüket a lehető legjobban alakítani, ez azonban egyáltalán nem igaz. A gyerekeknek kezdettől fogva önmagukat kell nevelniük, önállóan kell kialakítaniuk jellemüket.