André Kostolany

A nagyközönség csak nehezen tudja felbecsülni az események kimenetelét és tőzsdére gyakorolt hatását. A spekuláns viszont olykor az alkoholistához hasonlítható: sírva fakad a jó hírek hallatán, és nevet, ha rossz hírt hall.

A sikeres tőzsdei spekuláns egyesíti magában egy éles elméjű politikai elemző és egy tapasztalt tömegpszichológus erényeit. Egyszerre két rejtvényre kell megoldást találnia: hogy alakulnak a politikai események, és miként reagálnak a befektetők. Az előbbieknél még érzékelhető bizonyos logikus tendencia, a befektetők reakciója azonban sajátos és szeszélyes törvényeknek engedelmeskedik.

Látom, hogy milyen tudományos pontossággal dolgoznak az elemzők. Számítógépes elemzéseket készítenek, precíz görbéket rajzolnak, számításokat végeznek, szoroznak, osztanak, kivonnak, mindezt azért, hogy megállapítsák a részvényárfolyamok alakulását. Aztán mégis minden másképp alakul.

A bársonyon is lehetnek lyukak, amelyeken át eltűnhetnek a játékzsetonok, melyek már biztos nyereménnyel kecsegtettek.

A régi tőzsdei bölcsesség: "Venni kell, ha dörögnek az ágyúk, eladni, ha lágy hegedű hangja szól" mára már érvényét vesztette. Hiszen amit már mindenki tud, az a tőzsdén többé nem számít bölcsességnek.

A tőzsde nem tudomány, hanem művészet. Miként a festészetben, úgy a tőzsdén is érzékkel kell rendelkezni a szürrealizmus iránt. Még akkor is, ha a világot fejtetőre állítva ábrázolja. És nem ezrek csodálják az effajta szürreális képeket?

Az újságban a hírek sokkal inkább érdekelnek, mint az árfolyamok, mert ezek már (...) a tegnapot jelentik, a hírek ezzel szemben tulajdonképpen a holnap árfolyamai.

A pletykából eredő információk végtelen halmazában (...) a legtöbb félrevezető vagy hamis.

Ha csak egy fiam lenne, abból zenészt faragnék. A másodikat szobrásznak vagy festőnek taníttatnám, a harmadikat írónak vagy újságírónak. A negyedik azonban feltétlenül tőzsdei spekuláns lenne: valakinek gondoskodnia kell a másik három szegény testvérről.

Az elemző gondolkodik, a tőzsde irányít.

A politika és a tőzsde gyakran kéz a kézben járnak. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a politikai titkok tudói gyakran kísértésbe esnek, hogy hasznot húzzanak ismereteikből.

Minél valószerűtlenebbek az ígéretek, annál nagyobb követőik száma.

A nyereség csak illúzió, egyedül a veszteség realitás.

Ha mindenki sír, nem esik jól nevetni.

Mindaz, amit gondolunk és mondunk, feltételekhez kötött és egész másként is szemlélhető.