Idézetek a vidámságról
Hét gyerekem van. A három leggyakoribb dolog, amit a ház körül hallani a "helló", a "szia" és a "terhes vagyok".
Ha valaki szociálpszichológiai kísérlet résztvevője, és arra is kérik, hogy ismerkedjen meg egy másik résztvevővel, az bátran föltehet egy dollárt arra, hogy az újdonsült barát valójában a kísérletet végzők egyike.
A fogyáshoz az ima tényleg kevés. Istennek nincs akkora hatalma, hogy fogyókúra nélkül leolvassza rólunk a kilókat.
Ha szó szerint venném a regényeket, akkor azt is kénytelen lennék elhinni, hogy a kamasz fiúk állandóan bébinek szólítják a csajokat, mert állítólag ez a romantika csúcsa. A pasi egy perce még seggfej volt, de aztán benyögi, hogy bébi, és hirtelen minden megváltozik. Jöhet az elkerülhetetlen elalélás és az önérzet teljes feladása.
Nincs semmiféle különleges erőm. Egész biztos vagyok benne, búslakodtam is jó sokat a spéci képességek hiánya miatt. Igaz, búskomorságban és dühöngésben hátborzongatóan tehetséges vagyok, de nem hinném, hogy ez számít.
Minden paranoiás engem üldöz.
Úgy tűnik, hogy némelyek sokkal későbbi leszármazottai a csimpánznak, mint mások.
Olyan sok nővel csókolóztam életemben, hogy most már behunyt szemmel is megy.
Minden csoda két napig tart. Régebben még három napig tartott, de azóta felgyorsult a világ.
A mókus agyában nem sok minden történik. Amit nagy vonalakban "a mókus agyának" nevezünk, annak nagy része csak egy dologgal foglalkozik: az élelemmel. Az átlagos mókus ilyesmiken gondolkodik: vajon mit lehet itt enni? Ez a gondolat ismétlődik ezután némi változtatással (pl.: Hol az ennivaló? Haver, állati éhes vagyok! Az ott egy ételdarab? és Van még kaja?) úgy napi hat-hétezerszer.
A haláltól nem félek, de ha már itt vagyok, legalább szeretném megélni az örök életet.
Az ember mindig ostobának érzi magát, ha olyasmi elől menekül, ami nem is üldözi.
A filozófiám alapja, hogy "cogito ergo sum" - gondolkodni és létezni viszont csak akkor tudok, ha jóllakott vagyok.
A december a legrosszabb hónap a munkakeresésre. Pocsék hónap még a január, az április, a június, a február, a november, a július, az október, az augusztus, a március, a május és a szeptember.
Életed folyamán kétszer maradsz teljesen egyedül: a halálod előtti pillanatban, és mielőtt belépsz az állásinterjúra.